Palkó Gábor (szerk.): Ködlovagok irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón, 1880-1914 (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - IRODALOM ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET TALÁLKOZÁSA - Cséve Anna: Lirizálódás mint összművészeti jelenség a századfordulón. A Ködlovagok világa
URIZÁLÓDÁS MINT ÖSSZMŰVÉSZIÍT1 JELENSÉG A SZÁZADFORDULÓN 61 meg A nagy regény alakjaitf a társadalmi körkép egy-egy személyes portré bemutatására szűkült. Lövik Károly regény helyett regényes művet írt, alcímben utalt az íráslehetőség korlátáira: Egy elkésett lovag - regényes feljegyzések.*" Regénytárgyakf Apró regényekí0 láttak napvilágot - mindkettő Bródy címadása 1892-ből és 1893-ból. Justh Zsigmond Az utolsó hangulat című novellájának főszereplője így fogalmazza meg a századvég „divatját”: „bevégezetlen, de hatni fog, illetőleg mondjuk, bevégezeden, tehát hatni fog, ez a modem felfogás”.’' A töredékes kompozíció mintapéldája Fáy Dezső Papírszeletek című egypéldányos könyvalbuma 1909-ből. A „mű” valójában utazásai során készített kis méretű, ceruza-, tus- és ecsetrajzok, vázlatok lapokra ragasztott gyűjteménye. Víziók: a ködlovagok bolyongásai. A századforduló ars poeticáiban a „líraiság” hangsúlyos felvállalása nyomán követelménnyé válik, hogy az alkotó személyiség kerüljön közelebb a költészet lényegét adó érzésekhez, hangulatokhoz, sejtelmes- séghez, titokzatossághoz, az értelemmel fel nem fogható, a megismerés határain túli, érzékfeletti világhoz. Ez a folyamat vezetett el a szimbólumok, az álom, a mese formáinak felértékelődéséhez. A valóságelemek és az azokra rávetített érzékietek összekapcsolása sajátos, egymásra vetülő perspektívát hozott létre az irodalmi és festői képalkotásban: a művek egyidejűleg több jelentésszintet is összekapcsoló, metaforikus értelmet hordoznak. Általánossá vált a jellegzetesen valószerűtlen, szürkével tompított, kevert színvilág, a kísérteties megvilágítás, az elnagyolt vagy részletező kidolgozás. Állati attribútumok stigmáját viselő vagy túlanalizált emberi arcok jelentek meg a képeken és a szövegekben. Nagy Sándor vázlatlapjain például szinte tobzódnak a hibrid, félig nő, félig állat lények,’"2 Sassy Attila, Csáth Géza rajzain az emberi és állati formák határai összemosódnak, Elek Artúr és Lövik Károly novelláiban apró gnómalakok, madártestű élőlények szerepelnek: „Elaludtam. Csodálatos álmom volt. A gondolataim mind emberi, vagy élő lényekhez hasonló alakot öltöttek. Legtöbbje madár volt...”” A Fáy Dezső Fehér alakok az éjben című ceruzarajzán14 látható személytelen és elvont csuklyás figurák szinte Gulácsy Lajos vízióit „másolják” - nem véletlenül, hiszen Fáyra Gulácsy barátsága és festészete nagy hatást gyakorolt. De ez az ábrázolás rokonítható lenne Keleti Artúr A kámzsás festő strófáihoz” készített illusztrációinak szerzetes figuráival is vagy Gulácsy Na’Conxypan {Látomás
