Palkó Gábor (szerk.): Ködlovagok irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón, 1880-1914 (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - IRODALOM ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET TALÁLKOZÁSA - Gellér Katalin: Ködlovagok, maszkok, fantázialények: Irodalom és képzőművészet találkozása a Ködlovagok című kiállításon
«6 GF.LI.ÉR KATALIN figyelmet, az érzékszervek kiélezettségének követelményére, a megjelenítő erőt fokozó eszközökre, a szó és kép jelképszerűvé válására, valamint a zeneiség integráló szerepére. A kiállításon szereplő munkák közül elsősorban Kozma Lajos csak utólag kiadott rajzalbuma (A nagy szonáta) és Nagy Sándor Fantáziarajz című munkája fogalmazza meg a zene, a költészet és a rajz szoros kapcsolatát. Kozma albumának egyik lapján szecessziós vonaljátékból kibontakozó hagyományos költészetallegóriát látunk, a felszínre komponált, finom orna- mensekkel borított, légies nőalak a költői-zenei hangulat megtestesítője. Nagy Sándor vázlatán a nőalak hosszú haja egy hárfa húrjaivá válik, mellette egy hangszerrel összenőtt figurát látunk. Ez utóbbi kedvelt szecessziós jelkép, mely visszavezethető Hieronymus Bosch Az ezeréves birodalom című triptichonának a muzsikusok poklát ábrázoló részletéhez.19 Rajzos ars poétika Körösfői-Kriesch Aladár programrajzának vázlata (1909). Erősen stilizált átdolgozása a gödöllői művésztelep 1909-es Nemzeti Szalonbeli kiállításának bemutatásátvezette be a Magyar Iparművészet folyóiratban, ahol a hozzá írott, William Morris eszméit visszhangzó szöveggel együtt jelent meg.20 Kép és szöveg hűen tükrözi a gödöllői művésztelep vezető mestereinek elméleti, társadalmi és morális célokat kitűző, összművészeti törekvéseit. Az itt dolgozó művészek prófétai célokat állítottak maguk elé. Körösfői-Kriesch Nagy Sándor és saját portréját Mózes és Áron szövetségére utalva ábrázolta. Az őket segítő társakat pedig összeboruló szimbolikus nőalakokkal jelenítette meg, akiket a szöveg szerint is közös munkálkodás és szeretet fűz össze. Az érzékelés határainak kitágítására tett kísérletek, az álom és a vízió romantikus kultuszának a továbbélése misztikus áramlatokkal, teozófiai, spiritiszta eszmékkel összekapcsolódva - álombéli szörnyalakok, félelmetes víziók idézésével - jelentkezett a képzőművészetben.21 A kiállításon látható művek közül Mednyánszky László misztikus élményt megfogalmazó Erdei szellem (1895 körül) című festménye és Gulácsy Lajos említett, Álomkép (A gyárváros apostola, 1906) című grafikája mellett Tichy Gyula és Nagy Sándor számos rajza is ebbe a körbe kapcsolható.22 Hüpnosz, az alvás és a halál görög istene - attribútumával, a mákkal - a szecesszióban a félálom, az álmodozás, a félig tudatos állapotok ábrázó-
