Palkó Gábor (szerk.): Ködlovagok irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón, 1880-1914 (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - KÖDLOVAGOK - Kardeván Lapis Gergely: Versengő valóságok koncepciója a századvégi művészregényekben
127 — Kardeván Lapis Gergely VERSENGŐ VALÓSÁGOK KONCEPCIÓJA A SZÁZADVÉGI MŰVÉSZREGÉNYEKBEN „Képzeljék el, milyen érdekes lenne, ha Dickens vagy Balzac ilyenféle naplót vezetett volna; ha megvolna az Érzelmek iskolájának vagy a Karamazov testvéreknek a naplója! A műalkotás, a vajúdás története! Erdekfeszítő volna... izgalmasabb, mint maga a mű...” André Gide: A pénzhamisítók (Réz Pál fordítása) A 19. század végi művészregény európai összefüggéseit vizsgálva az ember először is a műfajfogalom használatának esetlegességeivel szembesül. A művészregény fogalma majd kétszáz éves története során sem nyert kellő határozottságot. A puszta tény, hogy a nagy európai nyelvekben német eredetijében, és nem fordításban terjedt el, arra utalhat, hogy a német kultúra egy sajátos kérdésköréhez kapcsolódik. Ez annyiban megállja a helyét, hogy a műfaj és a műfajfogalom keletkezése valóban a német romantika kezdeteire tehető, egyik legszámottevőbb 20. századi példája pedig Thomas Mann Doktor Faustusa. A kelet-európai irodalmakban egyébként fordításban használatos a terminus, de kanonizációja például Magyarországon is csak a 20. századra tehető, nagy valószínűséggel arra a pillanatra, mikor Thomas Mann alkalmazza Kosztolányi Dezső Nero, a véres költő című regényére, 1924-ben. Az első magyar művészregény születésekor azonban mégsem német, hanem francia és angol regények jelentették a műfaj élvonalát. A fin de siede korszaka ez. Ennek szellemi kontextusában helyezhető el az első magyar művészregény, Justh Zsigmond 1888-as regénye, a Művész szerelem is. Míg a műfaj német meghatározásaiban ellentétpárok sorát kapjuk, melyek két oldalán rendre „művészet” és „élet”, illetve rokon fogalmaik foglalnak helyet, addig a kis számú angol meghatározásban inkább regény és életrajz ötvözésének műfaji jegye dominál. Herbert Marcuse korai munkája, A német művészregény (1922) a műfaj történetét felölelő egyetlen monográfia. Marcuse szerint a művészregény abban a pillanatban válik lehetségessé,
