Turnai Tímea: Táncszerelem. Iparművészet és színház Gombár Judit pályaképében - Szcenika 6. (Budapest, 2019)

A pécsi kelmefestő és szabómester, a nemzetközileg elismert Márton István barátsága, közös műhelymunkáik

labirintusszerű alagsorába menekítette az üldözött embereket, hosszú idő­re menedéket nyújtva számukra. Mi sem volt természetesebb számára, hi­szen Erdélyből, sokszínű, többnemzetiségű közösségből származott. Fele­ségével életük végéig Erzsébetvárosban éltek és dolgoztak [emléktáblájuk a VII. kerületi Csányi utca 10. alatt látható]. Gombár Judit mellett Seregi László koreográfus, Markó Iván táncművész, Márk Tivadar, Schaffer Ju­dit, Mialkovszky Erzsébet színházi, televíziós és filmes tervezők is gyakran méltatták sikereikben Márton István szerepét. Márton István neve szere­pel a washingtoni Holokauszt Múzeum és Los Angeles-i Soa Múzeum hősi listáján, az izraeli Yad Vasem Intézet pedig a Világ Igaza címet adományoz­ta neki, embermentő tevékenységéért. A batikolás mind a hétköznapi viseletben, mint a színpadi jelmezekben csak évekkel később vált divattá. Az ollós szabászat mellett egy új tech­nikával akart megismerkedni, de a sokat megélt székely szabómester hi­tetlenkedve fogadta a pesti lány kéréseit: odaengedje féltve őrzött rézüst­jeihez? Egyáltalán, egy fiatal tervező, szinte gyakornok hogyan kerülhet a hódító, mérgező gőzök e földalatti szentélyébe? „Engem pedig hajtott a dac” - mesélte Judit - „és az, hogy az először hazánkban alkotó kubai koreográfust, Alberto Alonso-t mindenáron valami újjal szerettem volna elbűvölni. Metropolisz című, a Pécsi Balettnek készült művéhez illettek a kékesfehér alapon világosszürkétől feketéig terjedő elmosódott foltok. [.Metropolis-Carmen, Pécsi Balett, koreográfia Alberto Alonso, bemutató 1972.01.28.] Korom- és füst- nyomokra emlékeztettek. Azon kívül át le­hetett velük rajzolni a táncos testét; kiemelni, vagy eltüntetni a formákat, megnyújtani a lábakat, elvékonyítani a derekat, hangsúlyozni a nyak és váll vonalát. Addigra már, hála Eck Imre kemény leckéinek, tudtam, hogy mi­ben lehetek segítségére a táncosnak. Szóval méregettük egymást Márton úrral. Miután néhány forró festőiével való lespriccelés után se tágítottam; megtört a jég. Mire a kibontás izgalmas műveletéig eljutottunk, életre szóló barátság kötött össze bennünket. Kipirultan kiáltottunk fel egy-egy jól si­került szabálytalan mintánál. Később féltve őrzött műhelytitkait bízta rám. Jó hasznát is vettem mindnek, mikor Brüsszelben az egyik Béjart-premier­48

Next

/
Thumbnails
Contents