Turnai Tímea: Táncszerelem. Iparművészet és színház Gombár Judit pályaképében - Szcenika 6. (Budapest, 2019)

A pécsi kelmefestő és szabómester, a nemzetközileg elismert Márton István barátsága, közös műhelymunkáik

A pécsi kelmefestő, szabómester, a nemzetközileg elismert Márton István barátságáról, közös műhelymunkáikról „Ha van igazság pillanata a bikaviadalban, létezik valami ilyesmi a tervezői munka folyamatában is, és ezek a pillanatok a műhelyekben történnek. Döb­bent csendek, egymásnak feszülő indulatok közepette öltenek testet a látomások. Aztán megbékélve együtt visszük - mint a születésnapi tortát - a rendező, a sze­replők és végül a közönség elé’.’ Gombár Judit A Pécsi Balettnél eltöltött évek ajándéka volt a hí­res kelmefestő, Márton István barátsága. „Ma­gas, szikár, büszke, székely ember volt. Majdnem megharapott, mikor azzal állítottam be Holló ut­cai műhelyébe, hogy az ősi indiai módszer szerint spárgával bekötözött, mintázott trikóimat batikolni szeretném” - mesélte Judit. Márton István (1911, Gyulafehérvár, -1988, Budapest) az Ipar Kiváló Mestere, Világ Igaza-díjjal kitüntetett kelmefestő, szabómester, Erzsébetváros díszpolgára, a Magyar Állami Operaház és a Magyar Fesztivál Balett text­ilfestője. 1934-től a Hattyú utcai mosoda művezető- jeként [ma Budapesten a VII. kerületben, a Klauzál és a Dohány utca sarkán működik] dolgozott. 1944 októberében a budapesti gettóból a Hattyú Mosoda 47

Next

/
Thumbnails
Contents