Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Témák és gyakorlatok
I . A KIÁLLÍTÁS 1.7. A FÓKUSZCSOPORTOS BESZÉLGETÉSEK HASZNÁLATÁRÓL Kvalitatív módszer, melynek során a célcsoport 6-10 tagja másfél-kétórás közös beszélgetésen vesz részt. A fókuszcsoportos beszélgetés, mint piackutatási módszer az 1920-as évek során alakult ki. Ma már számtalan területen használják, pl. új termékek kifejlesztését célzó kutatásokban; reklámok értékelése; termékek, szolgáltatások értékelése; szokások tanulmányozása vagy ötletgenerálás. A fókuszcsoportos beszélgetés alapvető célja, hogy információt szerezzünk a résztvevők véleményéről, nézeteiről, feltárjon addig rejtve maradt szempontokat, meglátásokat. A fókuszcsoportos módszer révén lehetőség nyílik a célcsoport spontán reakcióinak regisztrálására, a vélekedések mögött meghúzódó racionális, illetve érzelmi-indulati motivációk feltárására. A beszélgetésnek alapja lehet egy korábbi közös tevékenység, pl. filmnézés, kiállítás megtekintése vagy kirándulás. A kérdőíves módszerhez képest ez a módszer nyitottabb, rugalmasabb, lehetőség van új, előre nem tervezhető szempontok beemelésére. (Gyakran használják a kérdőíves módszer kiegészítésére, vagy a kérdőív kialakításához szükséges információk beszerzésére.) A módszer előnyei közé szokták sorolni, hogy a többi módszerhez (interjúkészítés, kérdőíves vizsgálat stb.) képest rövidebb idő alatt gyorsabb eredményt hoz. A fókuszcsoportos beszélgetésnek több variációja létezik, alapesetben a résztvevők egy helyszínen személyesen vannak jelen és beszélgetnek. Az oldott hangulatú beszélgetés során a résztvevők a kutatás céljainak megfelelően összeállított forgatókönyv (vezérfonal) alapján beszélgetnek a moderátor irányításával, és véleményüket megosztják egymással. A fókuszcsoport előnye, hogy a résztvevők egymással folytatott interakciója életszerű csoporthelyzetben megy végbe, valamint alkalmazni lehet olyan projektív technikákat és más játékos elemeket, amelyek segítik a kifejezést, és lehetőséget adnak a mélyebb motivációs tényezők feltárására, amelyeknek a résztvevők esetleg maguk sincsenek tudatában. 79