Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ ELŐSZÓ Irodalmi emlékházaink többségét az 1960-as és 1970-es években alapították. A házak újszerűségükkel kezdetben sok látogatót vonzottak. Az irodalmi kánon átalakulásával, a befogadás megváltozásával az érdeklődés a nyolcvanas években jelentősen csökkent, a rendszerváltás után pedig egyenesen tragikussá vált a helyzet, az emlékházak látogatottsága radikálisan visszaesett. A kiállítások gyakran tartalmilag is elavultak, vizuálisan elfáradtak, az épületek egyre rosszabb állapotba kerültek s már nem tudták többé reprezentálni jelentőségük fontosságát. Bár az emlékhelyek fenntartói, felelősei — helyi önkormányzatok, megyei múzeumok - próbálták menteni a menthetőt, a régóta várt áttörést az irodalmi emlékházak megújulásának hosszú távú fejlesztési programja hozta meg, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozott ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére 2007-ben. A hét éves programterv célkitűzése az irodalmi emlékházak hálózatos működésének biztosítása és olyan múzeumi fejlesztések, amelynek eredményeképpen az emlékházak megújult, interaktív kiállításaikkal és programjaikkal a 21. század kihívásainak megfelelően egyszerre szolgálják az iskolán kívüli élményszerű tanulást, és válnak társadalmi kohéziós erővé a helyi közösségekben, hozzájárulva az élethosszig tartó tanulás programjának megvalósulásához. A projekt az épületfelújításoktól, a restauráláson, az új kiállítások felállításán, más kiállítások megújításán át a módszertani foglalkoztatók kialakításáig, az infrastrukturális fejlesztésekig és a továbbképzésig, sok mindent felölel. A kitűzött célokat azonban csak úgy lehet elérni, hogy az emlékházak partnerekké válnak a rendkívül széles körű és összetett társadalmi és intézményi együttműködésekben. A partnerként működés egyik alapvető feltétele, hogy az emlékházakban és az emlékházakért dolgozó muzeológusok és fenntartók attitűdje, gondolkodása erre az együttműködésre nyitott és proaktív legyen. Ehhez a változáshoz elengedhetetlen a készség és képességfejlesztés. Az egymással és más állami intézményekkel, illetve civil szervezetekkel jól együttműködő emlékházak példája össztársadalmi 6
