Endrőczi Elemér: 100 éves a magyar orvostovábbképzés 1883-1983 (Budapest, 1983)

I. fejezet: A szervezett magyar orvostovábbképzés előzményei

A magyar orvostudományi irodalom fellendítése érdekében Markusovszhy Lajos megalapítja a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot: létrehozásában a londoni New Sydenham Society példája volt irányadó. A magyar tankönyvkiadás keretében több fontos munka jelent meg. A legnevezetesebb közülük Korányi Frigyes, Kétly Károly és Bókay Árpád ,,Belgyógyászat Kézikönyve" c. 6 kötetes munkája (1804—1899). Eötvös József báró közoktatásügyi miniszter az egyetemi ügyek irányítására Markusovszhy Lajost kérte fel, aki kitűnő szervezéssel, ügyszeretettel és a magyar haladó erőkre támaszkodva jelentősen elősegítette a magyar orvostudomány és közegészségügy fejlődését. Nagy figyelmet fordított a közegészségügyi állapotokra. Megalakult az Országos Közegészségügyi Tanács, amelynek első elnöke Balassa János volt. Marhusovszhy érdeme, hogy a pesti A pesti egyetem orvosi karának egyik helye a XIX. században: a Kvnewalder-ház egyetemen is közegészségügyi tanszék létesült és a vezetésével a kiemelkedő tehetségű Fodor Józsefet bízták meg. Marhusovszhy után Chyzer Kornél vette át az ország egészségügyének szervezését és érdeme, hogy a Fodor József által tudományos alapokra helyezett járvány elleni küzdelmet megszervezte. Fejlődésnek indult az intézményhálózat is. Több egyetemi intézetet kitelepítettek a jezsuita kolostorból a Múzeum körúti Kunewalder „terményházba". Ebben az épületben kapott otthont a sebészeti klinika, a prosectura, a második emeleten volt elhelyezve a szülészet. Az épület jelentős részét az állatorvosi és állattani intézet foglalta el. Ebben az épületben működött Czermák, majd Jendrassih vezetésével az élettani tanszék is. Marhusovszhy az Orvosi Hetilapban (1862) ismételten szorgalmazta: „állítsunk fel új épületeket, új cathedrákat, kettőzzük meg a meglevők közül a szükségesebbeket. . ., jutalmazzuk a tanítás terén szerzett érdemeket, nemcsak címmel, de pénzzel is". Munkáját 20