Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

22. szám

— 343 — intézete volna, mellyek egyikében csak káplánokká, másikában pedig merő kanonokokká és püspökökké leendő egyének nevel­tetnének. Mint ez eszmét forradalom előtti időkben pártoltam ; ugy özönutáni időkben még pedig sokkal inkább pártolom most is, mit mind az egyenlőség nagy eszméje, mind pedig a kasztok lerombolása, s ekként ember emberhözi szorosabb odasimulása, az annyiféle viszálkodások okainak félremozditása hatalmasan pa­rancsolnak. Részemről megvallom, mennyire tárunkba beiktatandó czik­keink beiktatásának vagy nem iktatásának féljoga engem illet, az e tárgyat illető czikknek helyet nem engedtem volna, ha hogy magam is egy értelemben nem volnék Péntek úrral, t. i. ki szin­te nem a tárgy, hanem az igen hegyzett élü tollal irt kifejezés ellen kelt inkább ki; mert uraim valljuk meg, hogy melly terré­numon mindeddig sokan nem tudják magokat tájékozni, egészen fölfordult — de jobb — világban élünk most már, eddig t i. sért­hetetlen személyü fejedelmünk frakk-seszlijébe egy egész da­rázsfészek csimpelkedvén, ennek sonkolyára ágyú-, puska- és börtön betűkkel az volt fölírva: „nemo nos inpune lacessel í í f holott most a dongók a nép által a kasbul kiűzetvén, az emiitett mondatot, jó királyunkat a maga helyén meghagyván , a nép sa­játította magának; honnét a nép, és ennek egyes osztályai sért­hetetlenek lévén , a népuralkodásnak nagyméltóságú eszméje , — mert most ez ám a valódi nagyméltóságú — habár az igaz­ságot ki kell isnekie mondanunk, a kifejezésben a legmeggon­doltabb szavakkal parancsolja élnünk. — Az egyes ember fő­kép hivatalnok és egész testület közt e tekintetből igen nagy kü­lönbség van; mert különösen a hivatalnok a népuralkodásban en­nek szolgája lévén, szükség, hogy ez által igazitassék rendre; és szükség, hogy ez megelégedését vagy elégülellenségét nyil­vánítsa; honnét e szabály alól minmagunkat sem búzhatván ki, lemeztelenített mellel minden ellenünk irányzandó nyilak fölfo­gására készen állunk , és noha ugyan tudjuk, hogy, ki nem vét­kes , vessen követ magára, mégis nyíltan azon ajánlatot tesz­szük , hogy tárunk hasábjai minden ellenünk — mint hivatalno­kok ellen — beküldendő vádakat, legyenek ezek mulasztásiak, vagy nemzetellenies positivek, szívesen fogadandják; mert no­ha ugyan a ,,conscientia actorum" minmagunkat nem vádol, de mivel több szem többet lát, azért lehetnek bennünk olly hijányok

Next

/
Thumbnails
Contents