Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

17. szám

— 258 — Tagadhatlan ugyan, miként az alig több mint egy hénap méhében szülemlett európai események sokkal nagyszerűbbek, hogysem életmüvezetünk idegzetét átvillanyozva , a bennünk lév tezö vértömeg rendes folyamát meg ne zavarhatták volna; miszerint a sziv billentyűire sebesebben tolulván a vér, a sziv odúi is telvébbek , honnan az egyetemes agy-ministerre rohanván az elemek , ez tanácsosaival, a külerzekekkel együtt a teendők theoriáját fejtegeti, mit a gyakorlat tényezői a végtagok gyakran ösztönszerűleg is ténylegesitnek. Ámde, ti ügyfeleim! \ az európai eseméyéknek édes hazánkat is lényegesen érdeklő befolyása rám is hatott légyen bár , és hasson jelenleg is annyira , hogy naponként lázas mozgalmakat nem éreznem , s éjelenként tejmódjára aludnom lehetlen, inert mig a jelen perczeinek örülök, addig távolban a jövendők titkai hanem rémesztenek is, de minden bizonnyal aggasztanak; még sem vagyok olly önkívületben, miszerint ügyünk állását c forradalom idején tájékozni képes nem volnék ; s tájékozva orvos-ügyünk Játhatárán egy háromszínű szivárványt ne tudnék rajta átvonni t. ügyeleini elébe, melly színeknek egyike nemzetünk több szakügyeivel együtt, ügyünk szent igazságát is, másika annak megnyerendése iránti reményünket, harmadik a hiüsulás esetében a kor és isten ítéletét nem tanusitná. Hogy a jövendő mérhctlcn tengerén némi biztossággal vethessük meg reményünk horgonyát, szükség a múltakra kissé visszatekintenünk.— Hazánk mind anyagilag, mind szellemileg több századon keresztül korlátolt állapotjában tengett. Részletesen az anyagi állapotot nem is említem, mert értekezésem körén kivül esik. Többször állott már édes hazánk sír szélén, hol legdrágább kincsét, nyelvét elvesztve, népcsoportok sorába allyasodva kellendett kimúlnia, ha néhány hónáért vérző szívvel küzdő nemes kebel , és a köznépnek legnagyobb része meg nem őrzik isten s természet törvénye szerint legdrágább kincsét, nyelvét, melly nélkül nincs nemzet, csak népcsoportok léteznek. Természeti legszentebb jogától akarták még nem régiben is nemzetünket megfosztani; pedig saját nyelve nem természeti jog szerint illeti-e a nemzetet? — hisz a nyelv az emberi szellem kijelentésének élőfája , mellynek mindenik ágán más nemzet geniusa szólal meg, s más szellem nyilatkozik !