Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

9. szám

— 132 — zékileg is lehetséges kimutatása által fölfedezhetni legnagyobb orvosi valészinüséggel azon részeket, hol ez vagy ama betegségek fészkelnek. Nem lehet már többé kételkedni azon, hogy a hagymáz az emberi test éltető nedvében, — a vérben — sajátlagos változásokat hoz elő, mellyek más nyavalyákban vagy épen nem vagy legalább mindnyájan sohasem találtatnak együtt, tudjuk ugyanis, hogy hagymázos betegeknek vérében kifogy a rostonya, sőt még a fehérnye is nagy mértékben , melly utóbbit ugyan bizonyos hagymáz-alaknál még föltalálhatni némelly elválasztott nedvekben, p. o. alhasi hagymázoknál tapasztalunk fehérnyével vegyes székürüléseket. — Továbbá megváltozik a vérnek színezete is, mert barna-feketés szint öltve magára, majdnem kátrányhoz hasonlít,— ezenkívül nehezen alszik meg, s kevés, könnyen szétmálló lepénnyel bir; — de föltűnő hagymázosoknál a vérnek sebes föloszlása és poshadásra való hajlama is, s épen ezen körülményből magyarázható leginkább az , hogy a betegség előhaladásával bizonyos elválasztott nedvek barna-feketés szinüre változnak , mint ezt az orr és szájüregben elválasztott nyálkánál, sőt (különösen alhasi hagymázban) a székürüléseknél is gyakorta tapasztaljuk. Ámbár olly kitűnők azon kóros változások, mellyeket a hagymáz a vérben elő szokott idézni, még is egy más fontos oldala ezen betegségnek abban is áll, hogy az idegrendszerre kitűnő hatással bir, s ez által ágybéli, valamint a belekre történt különös lerakodása esetében alhasi hagymázra való elnevezésekre nyújtott alkalmat. Van azonban még egy külön faja a hagymáznak, melly Európában ösmcretes, s ez a kütcges hagymáz, hol a külbörön bizonyos kütegfaj mutatkozik , melly betegség a 18-ik század végéig küteges láznak tartatott, mig végre 1812-bcn a jeles Hildenbrand küteges hagymázról írott munkája által köz figyelmet méltán gerjesztve, a hagymáznak azon nemére, melly a legközelebb hónapokban városunkban is olly kiterjedöleg dühöngött, nagyobb világot hintett. A küteges hagymáz tehát jelenleg tudósításom tárgya, mert az alig engedett járvány e volt, s minthogy ezen betegség, valamint egyéb heveny kütegek is, majdnem minden járvány alkalmával változni szokott, azért is rövid vázlatomban mellőzni fogok minden ismétléseket, és majd itt majd ott tapasztalt adatokat, a mi járványunkat szorosan úgy fogom előtüntetni, mint