Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)
7. szám
— 101 — alig határozható meg, minthogy illy ke'nycs kísérlet eddigelé még senki által nem (étetett. — Szembetűnő vala az is, hogy majd minden hökhurutos gyermeknél a gelisztakór is kitűnő erővel szövetkezett a hökhuruthoz; váljon nem áll-e ezen áthasonlitási közállapot némi közelebb egybeköttetésben a hökhuruttal ? A köszvény és a bujasenyv harmadrendű némelly alakai sokszor szembeszökő hason jelenségnek ; s ha a beteg nem őszintén nyilatkozik, — mi főleg a nőnemnél könnyen lehet az eset — az orvos is könnyen tévútra vezettethetik. — íme itt egy eset: Egy tisztcsb fiatal hölgy, kél gyermeknek annya, ezelőtt egy évvel keresett nálam segítséget makacs köszvénye ellen ; állitá, hogy annya sőt ősei is szenvedtenek e kórban , s hogy e jelen eset is kétségkívül családi hagyomány. A test minden működései rendesek voltak , csak a gyomor és bélhuzam mutata c tekintetben a köszvénynél szokványos rendetlenségeket. — Eddigelé még kevés gyógyszerekkel s némelly fürdőkkel élt. Az aszszonynak külszine piros, kedélye folytonosan liumoristicus, valamint ezt sok köszvényescknél láthatni; tápláltalása jó, noha emésztési zavarok szinte napi renden lennének. A jelen betegség már ezelőtt 2 évvel kezdődött, a beteg állítása szerint lábainak téli időben történt tetemes áthülése után. Eleinte mindkét alszáron éjjeli szaggató fájdalmakat érzett, mellyek szinte 2 hónapig itt fészkelődének, későbben azonban a föltagokra is elszármaztak , s végre a kezek csonlaira is veték magukat. S itt, valamint az előtt is már az egyik alszárcsoníon duzzadásokat hagynak maguk után ; a fájdalom kószáló volt, s helyét éjei, néha ha csak 5 perczig tartó álom alatt változtatá, ugy hogy midőn a beteg fölébredt, más helyen kinzá a fájdalom , mint midőn álomba merült; (gyakori eset a köszvénynél), reggel felé, minekutána a beteg az éjet közönségesen álomtalanul eltölté , kiálltak a fájdalmak, s a beteg pár óláig nyugodott. — Ezen éjjeli fájdalmakat, a csontduzzadásokat t.i. mindkét kéz közép 2-, 3- és 4-dik csonton ; továbbá a jobbsó nagy lábujon , s végre mindkét alszárcsoníon, s kivévén a már említett emésztési zavarokat semmi másnemű kórtani jelenségek láthatók nem voltak ; a beteg enyelegve adá elő hosszas szenvedését.