Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

7. szám

- 102 — Ha a beteg kissé többet járkált, mi ugyan általában kissé nehezen volt eszközölhető, az említett tagokban nap közben is megjelentek a szaggatások , mcllyekct a beteg régóta szárazmeleg borogatások által némileg enyhítni iparkodott. A kórhatárzatban ezek szerint c bajnak eleinte arthritis anomala chronica nevet adtam. A jóslat nem kedvezőnek ejtetett ki. Az altesti zsigerekben semminemű életmüves rendetlenségeket nem kutathatván ki, az orvoslást zsongitó és az álhasonlítást jobb karba állítható gyógyszerek használatával kezdém meg, és meghatározván részletesen az életrendi szabályokat a köszvényellenes palástoló gyógymódot illetőleg még mitsein tevék; a beteg kissé távol lakván tőlem , tudósítását 4 hét múlva kikérém. Ezen idő után találkozván betegemmel értesíteték , hogy kínjai legkevésbé sem tágítottanak ; az emésztés kissé javult; a kedély előbbi vidor szinét viselé. Az imént említett szerekkel fölváltva most csukamájolaj — bürökvonat növekedő adagban — kökörcsin , és későbben sisakfüvonatok, creosot, kikerics, végül ezzel egyetemben kis adagban rágó higany adatott. — A beteg legpontosabban teljesiti rendeleteimet; itt ott jobbra is látszaték fordulni állapota, de a javulás tartása csekély volt; ezen költséges orvoslás sok hónapokig tartott, összes sikere o. Mcgsugá most a szenvedés másik évében az illető férj egy bizodalmas barátja, hogy amaz kevés idővel azelőtt, hogy nejénél a rövideden leirt betegség fejlődölt, bujasenyves fckélyben szenvedett; a kikérdezett férj ezt nem tagadá, valamint azt sem, hogy neje előtt baját eltitkolá, kinél azonban állítása szerint alig fejlődött ki ugyan e baj, minthogy semminemű panaszt nem hallott tőle. — A kérdőre vont nő, kinek tökéletes bizalma birtokában valók, egész szendén megvallá, hogy csakugyan mostani betegsége előtt több betekig vett légyen észre csekély sebecskéket a szemérem külajkain, hanem, minthogy kevés égetést kivéve, semmi nyugtalanító fájdalmat nem érzett, a bajt nemcsak mitsem mondó csekélységnek tartá, hanem még czélszerübbnek is vélte, hogy azt férje előtt egészen elhallgassa ; kisült továbbá, hogy magoktul elenyészvén az érintett fekélyek , torokfájásban is szenvedett, melly makacs volt ugyan,