Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

2. szám

— 19 — dalom nélkül kihajtani gyümölcsét. — A kénégény-göz hatását a vérre állatokon tett kísérleteivel igyekezett tisztába hozni. Egy kutya elkábitatván, 5 perez múlva megszűnt dobogni szive; egy másiknak gerinczagya átvágatott. Mindkettő fölbonczoltatván (24 óra múlva) és összehasonlitatván vérük, kitűnt, miszerint az clkábitottnál a visszerek tömve valának vérrel, az ép kutya visszereiben pedig csak közép mennyiségű vér létezett; elsőbbiknek vére hasonlított a világos-vörös musthoz , utóbbié sötétbarna volt, elsöbbiké híg, utóbbié aludt csekély vöröses rostonyát tartó volt. Az elkábított kutya eréből bocsátott vér kénégénnyel összerázatván gyorsan megaludt. Górcső alatt vizsgáltatván a vér és pedig részint ép-, részint elkábított élő-, részint elkábított döglött kutyának vére, valamint élő kutyából bocsátott s aether-gőznek kitett vér nem mutatott semmi különös változást; ellenben egyedül az ép kutyának mesterségesen aetherrel összevegyitett vére a górcső alatt a vértekecsek eltűnését és tükliez hasonlító aludt roslonya jegeczekké képződését tünteté föl. — Az elkábított kutyák izmai halványak, vértelenek voltak; a hús szaga némellyiknél aetherbüzű , némellyiknél nem. Kipuhatolandó, váljon a kénégény-gőz a tüdők idegeinek munkálatát végkép s tökéletesen elbénitja- e ? szinte kísérletet tett egy kutyán, melly is elkábitatván 2 perez folytában már nem lélegzett; de ekkor kivitetvén a fris levegőre , újra elkezdett lélegzeni, mi tanúsítja, hogy a gőz a tüdők munkálatát elnyomja ugyan , de végkép és egészen el nem törli. Dr. JSedelko a fogászat körében tett kísérleteit tárgyalá, egyúttal módosított beszivási készületét fölmutatá. A 22 egyénen, mellyeken kísérleteit tevé, kevesebb több kivétellel, a következő tüneményeket észlelő: köhögést, a tagok elhidegedését, a láta tágulását, az arcz és köthártya elvörösüléséí, a szemek könnyezését, az érzés és öntudat elenyészését, kevesbé többé nagy s erőszakos hánykolódást, a lélekzés egyaránytalanságát, a nyálnak a gőzszivás alatt nyelését, nevetést kevesbé többé elcsendesülést és ellankadást, az ajkak elkékülését, a fogak összeszoritását, — mi a műtétet gátolja — az érverés áíalános rendességét, böfögést és émelygést. Esetet közle, mellyben a kábult állapot nagy aggodalmat szülő hosszaságra terjedt; egy másikat, mellyben az elkábított de nem egészen ön2*