Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

2. szám

— 20 — tudatlan egyén tőle bucsut vévén, eltávozott és csak a távol fekvő utczában jött tökéletes eszméletre. Erre nézve nem tartja tanácsosnak a betegeket más háznál, mint hol laknak, elkábítani. Dr. Bene immár a gőz hatásának biztos ellenszerét óhajtja föltaláltatni, minek kutatását fő föladatkép ajánlá ügyfeleinek. Dr. Wagner János előadá, mikép Párisban Flourens kísérleteket tett légyen a só- és salé/rom-égénnye]; a szerint a sóégény sokkal sebesebben hat, mintsem a kénégény , de a kábulás megint csakhamar el is enyészik; a vér általa vörösebbé változik. A salétrom-égény iszonyú szállékony és képes az állatokat már 1 perez múlva kivégezni; a vért barnává változtatja. — A szülészelet illetőleg megjegyzé, hogyha csakugyan az égény alkalmazása utált is mind a hasfalak, mindaméhüszszehuzódása fönmarad, nem látja át, miért égényeznők a szülő egyéneket. A fogó alkalmazása alatti fájdalmak elhárítására ugyan használhatnék a szert; de a franczia tudósítások szerint illy műtét után nem rég két egyén másod napra meghalt, mit azonban a jelenleg a párisi Maternitében uralgó gyermekágyi láznak lehet inkább tulajdonitni, mintsem a gőz alkalmazásának. E szerint a szülészetben még eddig nincsen tisztában a gőz javallata (indicatio.) Talán leginkább illenék ott, hol az ideges fájdalmak magas fokra csigázvák; fordításnál épen nem látja czélszerüségét. Dr. Schlesi/iger mcgciulitc, mikép nem ritkák azon esetek, hol az élet végső perczeiben, asphyxia közt történtek szülések. Illy tapasztalatok vezérlék Bell-1 és Marshal Hall-1 arra, hogy a gerinczagynak kétféle idegei mellett még egy harmadranguakat is megkülönböztessenek, u. m. a „tulajdonképi hátgerinczidegeket^, mellyektől a zárizmok működése függ, és mellyeknek munkássága még azután is fönáll, inidőn a többiek már ellankadtak. Dr. Wagner János, s.k. elnök. Dr. Edvi Illés L., s. k. e. i. m. titoknok.