Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

11. szám

— 168 — Nem hiszem, hogy találkozzék valaki, ki a boneztan fon­tosságát az orvosra nézve tagadná. Az orvosnak ismerni kell az emberi test alkotását, mert különben csak sötétben tapoga­tódzik , s hasonló azon status férfiúhoz , ki ollgan nemzetnek akar törvényeket szabni, mellynek állásával fejlődési fokozatá­val, szokásaival, éghajlatával, vallásával meg nem ismer­kedett. Óhajtom ennélfogva, hogy növendékeink mindjárt az orvo­si pálya kezdetén gyakorlatilag czélszerüen avattassanak be a boneztan elemeibe, gyakorlatilag mondom, mert ha átalában igaz, hogy nem annyit tudunk , a mennyit beraktunk imigy amúgy emlékezetünkben , hanem annyit, a mennyit agyunk as­similálni tudóit, valóban az is tagadhatatlan, hogy a természet­tudományokban s a boneztanban is annyi lesz tulajdonképen mienk, a mennyi a szemen keresztül többszöri vizsgálás követ­kezteben azon részeire vitethetett az agynak, a hol lakozik a lerakó emlékezet és a szellemítő gondolkozási tehetség. Szomorú dolog volna valóban, kivált a tudomány jelen ál­lapotában . csak a kórjelek által hagyni magát vezéreltetni a gyógyilni akarónak, s a hellyel, a hol van a baj fészke, san­nak minőségével , alkotásával meg nem barátkozni. Az clctmü­vészetek átalában s különösen az emberi életmüvészet is szá­mos különböző rcszek kapcsolatából keletkezének össze, mcl­lycknck alapos ismerésén alapul , főképen az értelmes s ábrán­doktól ment physiotogia, vagy az a tudomány, mcllyct méltán tekinthetünk ugy , mint szemfényét a medicinának. Ez ugyanis annak köszönheti leginkább tisztábbra fejlődését Úgyde a phy­siologiának viszont két biztos alapja van , a boneztan cs az élcl­müves vegytan , szükségképen megkívántatik az orvostól nagy mértékben a részek álkotásának, szövetének ismerése. Mióta c nagy fontosságú pályán utat tört a halhatlan Bi­chat, mondhatjuk azóta kezdődött új korszaka a physiologiának. Kimutattatott mindenik életműnek, neki megfelelő elete , föltag­laltattak mintegy a nagy műnek egyes kerekei, szétbonfaték az egész, s a részek viszont összcillesztelénck az egésszel. Igy (erjedt el több világosság az élelniüves rokonság törvényei fö­lött. Igy különözteténck cl az idegrendszer fölsőbb fokú köz­pontjai a dúczrendszertől , eleinte igen is nagyon, mig nem későbben át kellett látniok a tudós vizsgálatoknak e tekintetben

Next

/
Thumbnails
Contents