Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

11. szám

— 169 — is, hogy a részek bár millyen különbözőknek (essenek is, egy fő eszme törvényeinek vannak azok alá rendelve. — Nem tagadom , nem is akarom tagadni, hogy sok van még itt, a mit homály borit, különösen az olly nagy fontosságú életmüves rokonság törvényeit illetőleg, megvallom, alig kezd hajnallani. De már hiában illy darabos és szövevényes a természettudományok útja. — Azonban érdekes és hasznos ismerni a jeleneteket ott is, a hol azoknak okai rejtvék előttünk ; mi módon ismerhetjük pedig azon jeleneteket, hanem ha az élettannak, hanem ha az adatoknak fáklyájánál , mellyeket az összeszedett s előterjeszt? Ámde az ember esak felsőbb fokra emelkedett állat , azért létezhetik csak , mert voltak már előtte életmüves lények. Az ő teste összetettebb, mesterségesebb, mint a többiek alkotása. A természet szereti mindenütt az egyszerűséget; de azért nem tudhatott nagyon egyszerű lenni a planéta , legfőbb lényének előhozásában Már ki ezen legfőbb lény megismerését tűzte ki czélul magának, annak szüksége van arra, hogy fölkeresse az első sarjazatot, a csirát, mellyből annyi fokozatokon keresztül fejlődnek az életmüves lények roppant lánczolatának karikái. Az emberi értelmes physiologiának az átalános élettan szolgál fölvilágositásul. Innen a hasonlító boneztannak , s a hasonlító physologiának nagy fontossága. A nagy lánczolat, melly az állat és növenyországon keresztül húzódik , nem szakad meg lellyescn sehol, hanem noha néha észre alig vehető rokonságban összevágnak , s egymásba folynak annak karikái. Érdekes és fölvilágositó mintegy mását találhatni a növényekben a mi organismusunk némelly részeinek, mellyek edények és idegek nélkül tenyésznek. Érdekes , és az emberi physologiára is világot deritő figyelemmel kisérni az idegrendszer fejlődését az infusoriumoktól s a kerek belférgektől (nematoidea) fogva , mellyeknek szájokat Cuvier fölfedezése szerint idegre mutató karika övedzi keresztül a felsőbb fokozatokon a gerinczig, s magáig az emberig. Hasonlító boneztan nélkül nem lehet helyes fogalmuk a lélegzési működésről s azon kapcsolatról, melly van a kifejlődöttebb idomzat s tökéletesebb lélegzés között; ellenmondhatlanul bizonyítván a hasonlitó physologia, hogy azok szoros arányban vannak egymással. Igy tanuljuk méltányolni az agy föltűnő nagyságát emberben. Igy fog fáklya tartatni elibünk az életmüvek közötti kapcsolatot s ellentétet illetőleg, mint