Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

20. szám

— 311 — közól számosan egészen kiszáradnak , miután az esőzés ideje a hegyekben elmúlt, s csak a legnagyobbak állandók. Ezen egész tartomány fölötte vizszegény homokpuszta, s csak ott tenyészik a növenyzet, még pedig igen buján, hol a patakok folynak vagy ezekből mesterséges vizvezetők hozattak létre ; itten szá­mos ültetvények (Plantagen) is vannak, különösen czukornád­füldek és szőllőkertek. Esö ezen homoktérse'gen soha sem esik, *) de a ködök hónapokig feküsznek rajta, s megnedvesítik azt. A tél itten szelid és ködös, a nyár pedig igen forró és szá­raz, s illyenkor (kivévén azon vidékeket, mellyeken patakok folynak) minden növenyzet elhervad, s minden állatok elpusz­tulnak, vagy kivándorolnak ezen forró homoktengerből. A fo­lyók és az óceán partjain európaiak sarjadékai, hinduk, a pe­rui ösnép, szerecsenyek — kik jobbadán rabszolgák az ültet­vényekben , — s minden nemű vegyesek laknak. Az utazás itten a viz hiánya és a futó homoknál fogva igen veszélyes. 2. A magas síkságok. Az imént leirt tengerpartot keletről az örökös hóval fedett Cordilleras végágozatai korlátozzák. Ezen hegyen több utak (Passe) vezetnek keresztül, s ama kettő, mellyen Ttchudi keresztül ment 15,600 és 16,008 lábnyi ma­gasságon feküsznek a tenger szine fölött, s csak ez utolsó van szinte mindég hóval fedve. A Cordilleras és az ettől keletre eső Andes **) hegy között nyúlnak el a magas síkságok, mellyek itten Puna névvel neveztetnek, 12—14000 lábnyi magosságban a tenger szine fölött. Ezen szomorú tekintetű síkságokon imitt amott mocsárok és kősziklák vannak , mohokkal s barnás-sárga, alig egy ujnyi hosszaságu füvekkel, száraz együttnemzőkkel (Syngenesisten) s más havasi növenyekkel benőve. Csak imitt amott találkozik az ember magánosan álló elnyomorodott fákkal *) A partokhoz közel fekvő szigeteken, miként fönebb láttuk, igen so­kat esik, s szinte igy a magas térségeken és az őserdőkben, tehát mindkét oldalról ezen hosszú és keskeny tengerparti tartomány mel­lett , magán pedig soha sem; ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy mind a tengerparton, mind pedig a hegyek nyugoti lejtőjén hi­ányzanak a fák. — A mi honi síkságainkra is hasonló sors várako­zik, ha tovább is olly meggondolatlanúl pusztítjuk erdeinket, miként eddig századoktól fogva pusztítottuk. **) Tschudi szigorúan megkülönbözteti, mi eddigelé nem történt, a Cor­dillerast az Andesektöl; pontosan megjelölvén, mellyik hegyláncz nevezendő Cordilleras s mellyik ismét Andes nevezettel.

Next

/
Thumbnails
Contents