Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

20. szám

— 312 — (Polylepis racemosa R. P.) vagy a nagyobb kiterjedésű helyeket beborító rhatán (Krameria triandra R. P.) vörös-barna cserjéivel. — A Puna éghajlata zordon és hideg elannyira, hogy itten nyáron is gyakran fagy és havaz , s a tengerparti tartomány- és a 8ierrábél való lovak és öszvérek megfagynak. A földmivelésnek ezen hideg éghajlat és termékeden talaj igen korlátozott tért enged, csak egyetlen egy miveltetni szokott növény éri itt el tökéletes érettségét s ez az úgynevezett Maca egy gumós növény , melly akként miveltetik és használtatik, mint a burgonya. Ize kellemetes, kissé édes, s tejben főzve a gesztenyéhez igen hasonló. *) Mennyire előttem tudva van (azt mondja Tschudi) ezen növényről még egy utazó sem emlékezett, sőt még növcnyfanilag sincs meghatározva (talán egy faja a Tropaeolunnak, de nem Tropacolum tuberosum R. et P.) A gyöke meglehetősen olly alakú, mint egy nagy gesztenye. Ezen Muci nevű növény legjobban tenyész 12, és 13,000 lábnyi magosság között a tenger szine fölött. A Puna számos vidékein legnevezetesebb lápszerét képezi ez a lakosoknak. A növényvilágnál gazdagabban és nagyszerűbben van itten képviselve az álLtvilág. ***) A házi állatok közé tartozik itten a nevezetes és hasznos Alpuco is. — A Condor, mellyröl olly számos mesck keringenek, megemészti itten a fáradság, éhség és fagy által megdöglött állatokat. Fémekben, különösen pedig dárdany-, réz-, ólom- és ezüstben Puna s az ezt környező hegyek igen gazdagok. Az utolsóból még mindég nagy mennyiséget nyernek. A bányászat itten hitelt fölülmúló fáradsággal van összekötve. A fa hiánya miatt az érezek szárított állatganéjjal olvasztatnak meg. Ezen magas síkságokon jobbadán hinduk laknak nyomorú kunyhókban. Nagyobb részök a bányászatot űzi s nyomorú életet él. Nem lehet kételkedni a felől, hogy ezen nagy fontosságú növény a mi kárpáti magas vidékeinken is bizonyára megterem, sőt még ott is tenyészne, hol már többé burgonyát ültetni nem lehet. Mennyire kitárni fos volna ezt megkísérteni. De aligha fog az valaha megtörténni. **) Hazánkban teliát 3—4UU0 lábnyi magosságban s kissé védett helyen , — sőt még magosabban is jól tenyészne. ***) Miket Tschmli e tárgyról mond, az az állattudós- és mezőgazdára nézve a legnagyobb fontosságú. *•**) Tschudi pontosan leirja ezen nevezetes madarat és életmódját. Európába hozatala igen sok költségbe kerül és ritkán sikerül-