Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

20. szám

— 308 — A sűrű őserdők ennélfogva soha sem száradnak ki, s mocsáros földükben buja növenyzet tenyészik. Ezen folytonos nedvesség nagy akadálya a föld mivelésének , minthogy e czélra az erdőt le kell égetni , mi a fák nedves volta miatt nagy nehézségekkel van összekötve. A gabnaneműek csak ritkán sikerülnek, mert a magvak a csírázás után elrothadnak. A kukoricza jobban tenyészik, de igen nagy leveleket hajt s apró csöveket terem. A lakosok két kó között őrölik meg ennek magvait s tápszerül sűrű pépet készítenek belőle. Burgonya sok terem itten , s vad állapotban is találtatik , de ez utolsó mind nagyságát, mind izét tekintve, jóval hátrább áll a mivelt burgonyánál. A különféle káposzta fajoknak is kedvező az itteni éghajlat; a borsó és paszuly ellenben kevés sikerrel iniveltetik. Az erdőkben számos puszta helyek vannak, mellyeken rendkívül magas fű terem, a számos nyájakuak derék tápszerül szolgáló ; mind ezen bőséges táplálék mellett is azonban a házi állatok aprók és mintegy elnyomorodottak. Tschudi azt hiszi , hogy ennek oka az ápolás hiányában rejlik, mert ezen állatok az egész esztendőn által a szabad ég alatt maradnak , az időjárás mindennemű viszontagságainak kitétetve. Chiloé népességét mi illeti, annak száma 48— ö0,000-re rug, s részint fehérek, részint vegyesek, *) s ezek a legnagyobb számmal vannak, részint pedig hinduk, de a kiknek száma most már igen csekély. Ezen hajdan ártatlan népet a czethalfogók nagyon demoralisálták. Mit Tschudi a chiloebeliek miveltsége, ipara, s közlekedéséről -mond, az nem örvendetes. A legkeserűbb szegénység uralkodik itten , jólehet a föld magában véve igen termékeny volna ; hanem a lomhaság, tudatlanság és uiértéklenség annak a kútfeje. A nép eledele egyszerű és durva , a pálinka itten is sok kárt okoz. Kedvencz italul használják a lakosok a „Male" nevezetű theát (Paraguaythee). **) *) Ezekről alább bővebben lesz szo. **) Ezen theát, melly az újabb időkben Angolhonban ís divatossá lett, egy Paraguay- és Brasiliában vadon termő cserje szolgáltatja, melly déli Amerikában több helyeken míveltetik is. Lambert ezen cserjét: Ilex paraguajensis; Saint-Hilaire ; Ilex Mate, névvel nevezi. Ezen thea, miként a kereskedésben előjő, hosszúkás kerekded, jobbadán széttört levelekből áll, mellyek illatos szagúak, és igen tartós ke*