Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

20. szám

Chitoé fővárosa „San Carlos" a sziget éjszaki tengerpart­ján fekszik egy igen szép öbölben, s nagyon fertelmes az, kes­keny, szegletes, göröngyös utczái és nyomorú házainál fogva. Az öböl vize kitünőleg tiszta, csak a kikötő hosszában s a kö­zel fekvő Cochino nevű kis sziget partjai mellett roppant men­nyiségű tengeri haraszttal *) van beborítva, elannyira , hogy az apróbb hajók itten könnyen elakadnak. A sziget szegény la­kosai, megfőzik ezen tengeri harasztot vizben, s megeszik azt minden további készítés nélkül; az ize nyálkás és sós, s igen nehéz emésztésű. A sebészetben ezen tengeri haraszt nagy fon­tosságú a chiloébeliek előtt. Kéz- és lábtöréseknél t. i. ha a csontvégek rendes helyzetökbe tétettek vissza, begöngyölgetik a szenvedő tagot széles nedves tengeri harasztlevelekkel. Meg­száradva nyáktartalmuknál fogva erősen a bőrhöz tapadnak azok s ekként olly pólát képeznek , melly egyátalában félre nem csúsz­hat. Csak több hetek elmultával, miután a csontvégek ismét ösz­szenőttek, nedvesitik meg ezen leveleket meleg vizzel, s igy könnyen szétoldják az egész köteléket. <S igy a chiloébeli hinduk az enyvkötést (Kleisterverband) sukkal régebben ismer­ték a francziákndl. **) 1838. jun. 21-ikén elhagyá Tschudi San-Carlos-t, s ugyan­azon hónap 30-dikán Yalparaiso-ba érkezett (Chiliben). Ezen serű izűek. A forrázat egészen sötét szinű. A Paraguayból kerülő Mate, mint mondják sokkal kellemesebb, mint a Brasiliából eredő. Trommsdorf ezen theával néhány vegytani kísérleteket tett, s talált benne egy sárgára festő vonatanyagot, csersavat (Tanninsäure), méz­gát és chlorophyll-t­*>) Ez valószínűleg az óriási haraszt (Fucus giganteus Solanderi, Rie­sentang), mellyről Liebig (Die Chemie in ihrer Anwendung auf Agri­cultur u. Phisiologie. 6-te Aull 1846. p. 310) ezt mondja: a déli féltekének ezen nagyszerű erdőit csak a forkörök közötti szárazföl­di nagyszerű erdőkkel hasonlíthatom össze. Mégis ha ez utolsók va­lamelly vidéken elpusztitatnának azt hiszem , hogy nem veszne el an­nyi állatnem, mint az óriási haraszt kiirtásával. **) Legújabban Bécsben, mint látszik igen kedvező eredménnyel hasz­nálják hasonló kötelékekre a Gutta-Per cháA egy eddigelé ismeretlen növény megszárított nedvét. Ezen Gutta-Percha Forneó-bó 1 jő, s már Londonban alakult egy részvényes társaság ezen nevezetes anyag földolgozására, melly használhatóságára nézve talán magát az ér­méczes mézgát (gummi elasticum) is túl fogja haladni.

Next

/
Thumbnails
Contents