Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

4. szám

savas, hol sósavas szunyáihoz, s csakhamar, u. m. már nyolczad napra, másfél sőt két szemer szunyalt is szedett egy adagra, labdacs alakban két két óránként a beteg, a nélkül hogy a szunyal kártékony hatásainak valaha legkisebb jelenségei mutatkoztak, és csak kis mértékű vérizgatás, vagy székrekedés is okoztattak volna. És egyedül csak illy móddal lett tűrhetővé s fordult ollykor javulóvá a beteg állapota , mert nühelyest 24 óra hosszán megszűnt a nagy adagu szunyal szedéstől , azonnal beállottak a jajgatást előidéző kinos fájdalmak, s csak a szunyal folytonos szedése nyújtott tellyes enyhülést. Méltán nem csudálkozhatunk tehát, ha a gyógytan nagy mesterei, mint Galenus, Sydenham, Hoffmann, Verlhof azt nyilatkoztaták, miszerint mákony nélkül, orvosok lenni nem akarnának. Külső és helybelikép a csúzos fájdalmak ellen, meliyek leginkább és állandóul a bal oldali csipcsontizülésben fészkeltek, és ollykor vagy a térd, vagy a lábfej izülcsekben fölváltva dühöngtek, és meliyek miatt a beteg bal oldalra csak kínnal fekhetett, eleinte hideg vízbe mártott és kifacsart, szorosan a testhez illesztett ruhák alkalmaztattak, majd midőn a hideg vizes alkalmazás is elveszte hatását, mákonyos és borostyánmedgyvizes mézganyákkali kenések, mákonyos pépborogatások, majd mustártészták a néha csórék is használtattak, Illy módon orvosoltatott a beteg. 1845. mart. hó 2t-től april 18-kaig olly eredménnyel, hogy a mellékes kór, a heves csűz , már már nemsokára egészen megszünendőnek ítéltetett , hanem az eredeti kór, t. i. a szivéletmű növekedő hibájából *) eredő taknyos szükmellüség, az ellene használt gyógyszerek daczára is nem szűnt. — Apr. 19-ke egészen fájdalom nélkül tölt el, ugy hogy a szunyalos labdacsok félre is tétettek , 8 a beteg szembetűnőbb javulást mutatott mint bármikor azelőtt. Ezen látszó javulás után, estvéli 8 óra tájban , hirtelen támadt tüdő szélhűdés következett be, s midőn már a beteghez szólitatám, én és ügyfeleim az érvágást Harmadszori házas életre lett lépése miatt, egé9z betegsége alatt szüntelen bánkódott, s ollykor ábrándozott ia a beteg.