Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

9. szám

tollak. De az a ritkaságok közétartozik, s leginkább halállal szokott végződni. — A szünidők is sokféle alakúak. Néha igen kevés ideig-, majd órákig, napokig, hetekig tartók. Mi okozza a nyavalya visszatérését a szünidők után? Néha olly mélyen rej­lő itt az ok, hogy azt kipuhatolni nem lehet. Azonban kedély indulatok, hevilö italok itt bizonyosan főszerepet játszanak. Né­inelly orvosok a holdnak is akarnak e tekintetben befolyást tu­lajdonitni; méltán-e? Ennek eldöntését másokra bizom. Az egész betegség tartóssága szinte igen bizonytalan. Nagy tekintélyű or­vosok nézete szerint és nagy számú adatok összehasonl tásának követközíében , ezen nyavalya ugy tekintetik, mint fejlődési be­tegség, leginkább n serdülés (pubertás) előtt kezdődik; rendesen hat, nyoloz hétig tart, évenként csaknem bizonyos időben visz­szajő, és tellyesen csak a nemi részek érett állapotra jutása után, enyészik el. Bartels azonban ollyan vittánczról is tesz említést, melly minden harmadnap, és egy más ollyanról, melly minden hónapban rendesen megjelent. Egyébiránt ritkán tűnik föl ezen kórállapot egyszerre, és megelőző jelek nélkül. Többnyire hetekig sőt hónapokig mutat­koznak görcsös természetű tünemények, vagy legalább az érzési életkörnek némi megzavarodásai. NémelJyek a baj kitörése előtt a tagok fájdalmáról, s a nyak meredségirül panaszkodnak; má­sok imelygést és gyomorgörcsöt éreznek; fejők elnehezedik, szédül, mások ismét mellszorulásban és szivdobogásban szen­vednek. A megelőző időszakban kicsiny és görcsösen összehú­zott szokott lenni az érverés, a borzogatást, forróság, a for­róságot borzogatás váltja föl. Egyes esetekben rendkívül beszé­desek , vidámok , elevenek, a betegek; de megfordítva mint le­vertek , bánatosak, ugy mutatkoznak. Néha rövid lélegzés, mell­szorulás, több óráig tartó köhögés , néha a lábak márvány hide­ge s erős fájdalom a fej legfelsőbb részén ; máskor végre több hónapon keresztül rendkívüli étvágy az emésztés legkisebb meg­zavarodása nélkül, előzi meg a rohamot. Itt igen sok a különfé­leség s a természet utai kitanulhatlanok. A mi a viftáncz származását illeti, az előkészítő és határo­zó okoknak kell e tekintetben is méltatniok. A tapasztalás bizo­nyítása szerint az örökösödési származását e nyavalyának kétség­be vonni nem egészen lehet; noha itt az ritkább eset mint a nya­valyatörésnél. Nőnem sokkal inkább ki van téve, minta férfinem.

Next

/
Thumbnails
Contents