Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

9. szám

Leggyakoribb 10—14 év között. Az ideges mérsékletet támadja meg leginkább. Lelki levert állapot vagy ellenkezőleg a harag, boszonkodás igen könnyen föllobbantja e nyavalyát az reá hajlandóknál. Az ijedés ennek bő forrása, Említést érdemel még itt az önfertőztetés. A bélférgek is méltók figyelemre. A golyvásságot némellyek nevezetes oknak nyilvániták. Azonban elégszer tapasztaltatott azoknál is, kiken annak semmi nyomai nem mutatkoztak. Továbbá az agy, agyacs, gerinczagy ingerlett állapota; a fejnek megsértése esés által, könnyen lehetnek a vittáneznak határozó okai. — Bouteille két esetet említ, fejreesés következtében származottat. A bőrtől visszavert kötegeket sem hagy> hatjuk méltányolás nélkül. Végre az idegrendszer középpontjainak egyéb bántalmai, például a nyavalyatörés , lélekbetegség is vehetnek ollyan módosítást magoknak, miszerint vittánezot hoznak elő. Váljon hát az időjárásnak van-e befolyása e nyavalya élöhozására vagy legalább módosítására? Meissner legalább azt írja, hogy 1827-ben kapcsolatban volt az időjárással, melly Lipcsében előszűr számos váltólázakat hozott elő, és miután egy bizonyos betegnél néhány rendetlen rohamokat okozott volna a vittáncz, egészen szüntypust vett föl, s kénsavas kinal által tellyesen legyőzetett. Hát követés által terjedhet- e a nyavalya mellyről értekezünk? Kételkednek némellyek, de az ollenkezőt tanúsító adatok olly számosak, miszerint okkal kétségbe nem vonathatnak. Már Osiauder több példákat hoz elő. Későbben még inkább megbizonyosodott, sőt tekintélytellyes vizsgálók által nyilvánitatott, hogy a vittáncz mint járVánv ugy mutatkozik. Keiner 1825-ben a wiirtembergi királyságban, Neuhüttenben 14 gyermeket, kik 7-től 14 évesek vajának, látott liirtelen beleesni e nvavalyába, a nélkül hogy szellemi ragályról lehetett volna szó. Hlyen járványról teszen már említést Frank Péter, és az újabb időben Jahn és Hecker hasonlóról szólnak. Ezen járvány okát a lobos, ideges beteg állományban kell keresni. A mi a vittáneznak egyéb nyavalyákkali kapcsolatát illeti , az többnyire magában idegen szövetkezet nélkül jő elő ; és ha vannak is jelen uémelly más betegségek . nincsenek ezek rendesenbefolyással a vittáncz folyamára; min! ezt különösen liufznek tapasztalatai bizonyítják, ki sokszor látta a himlőt s egyéb heveny bőrkütegeket, hasonlóan a tüdö-s (üdőhártyalobot kap-