Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

7. szám

— 108 — kára tetemes izzagot slb. kapnak. A gyógytant illetőleg ér­tekező a bőrbajok legnagyobb számát kiilső szerekkel orvo­solja. E gyógymódra őt nem ellenzéki viszketeg vagy kénye­lem vezérlé, hanem egyenesen a tapasztalás, ő ugyanis a köny­könyvekben annyira magasztalt belső szereket hosszabb ideig s több betegnek adá , de ha siker nélkül, arról biz ő nem te­het. Ellenben a külső bánásmód által több olly bőrbajt sike­rült neki rövid idő alatt minden visszaesés vagy káros követkoz­me'ny nélkül megszüntetni, mellyek ellen belsőleg több év alatt a belső szerek hasztalanul vétettek. E gyógymód egyszerű, a szerek száma olly csekély , hogy akár a körömre is lefér. E szerint az értekező azon meggyőződéshez jutott, hogy a bör­bajok közöl igen sok helybeli, nem tagadván a betvegybői szár­mazottak lételét sem. Továbbá kereken ellene mondott a régi iskola abbeli állításának, mintha a kütegek rögtöni megszüntetésé­re, a baj a belső életmüvekre csapódnék, az ej. kórletéteket (meta­stasis) szülne. O már 10,000, az az tiz ezer rühben szenvedő beteget gyógyított így , s kórletétet soha sem tapasztalt. Azért jogosítottnak érzi magát a fentebbi állitás tagadására. Nekem e sorok írásánál mintegy önkénytelenül Rechnitz J. ügytársunk czikke jut eszembe, melly ben (lásd az idei Orvosi Tár első féléve 13-ik számát) a végbélsipolyokról ér­tekezvén , az élettani iskolát, és ennek boneztani kórösméjét « ugyancsak megtámadja. Tudtommal ínég senki sem válaszol­ván vádjaira, bátorkodom ez alkalommal az említettem czikk­re néhány szerény jegyzetet tenni. Nincs uiryan szerencsém a t. értekező urat ösmernem , de örömest fölteszem felőle, hogy tudja, milly mezőre szált, s a tárgyat, melly ellen olly erő­sen kikelt, tapasztalatból ösmeri. S ha ez igy van, valójában fölötte nehéz megfognom, mint tudott ő illy alaptalan \ádak­kal előállani. A többi közt ugyan is azt mondja. ,,A betegsé­gek boneztani kórisméje, mellyen olly nagyon lovagol az élettani iskola, a legdurvább valami, mit csak a gyógyászatban képzel­hetni. 1 1 A boneztani kórösme a tiszta megvigyázásnak tények­ből sarjadzó kivirágzása levén, a t. értekező úrnak is tények­kel kollelt volna föntebbi állítását, s mind azt, mit később mond, motiválni. De ezeket czikkében hasztalan keresem. Ma tán azt gondolná, hogy az újabb iskola a kórok határzásánál csupán csak a boneztani kórjelekre támaszkodik, igen csalód-

Next

/
Thumbnails
Contents