Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)
4. szám
55 Kivonatok idegen lapok- s munkákbuL A.) Kór-s gyógytan. A púpos hálnak belső betegségeiről. Richter tanár Dresdában, a görbületek városában, tett e tárgyról tapasztalatokat, s az általa kezelt esetek nagyobb részint aagolkóros scoliósisból támadt gerinczgörbületek, s ritkán gerinczevesedésből eredők voltak. Ezen gerinczgörbületek elsőrendüleg jobbadán erőmüvileg hatnak a belső életművekre, s csak másodlagosan idéznek elő másnemű változásokat ; (a helyzet, alak , szövetben ; zavarokat a vérkeringésben, el-és kiválasztásokban, űgy szinte az érz- és mozgműködésekben). A következő betegség jobbadán visszeres, tompa jellemű , erőhiányos természetű s ritkán üteresstb. Tiszta lobok s gürnőbetegség különben épen nem jőnek elő. Ezen jegyzetek előrebocsátása után szerző átmegy az egyes kórjelekre. I. Edény rendszer. Az üterek félrehuzódás s néha nyomás által szenvednek, névszerint a függér íve, a fölhágó éslemenő függér. Az elsőből eredő kulcscsontalatti és bal fejütér, a névtelen ütér sőt maga a függér is ez által megtörődnek, s a megtörődés helye rostonya lerakodása által kérges, később porczos sőt csontkeménységü gyűrűvé változik, melly néha kásadagosan szétszakad. így képződik szűkülés az emiitett üterekben egy oldalról, más oldalról pedig kitágulás az átellenben helyezett, de rendesen a lehágó függérben (Aneurysma cylindricum ; Dilatatio bulbi Aortae és Sinus Valsalvae) hasonlag a sebhedt hely elfajulásával. Egyes tagok szélhüdése, stb. vizdagok , torlódások , átalános szivbántalmak tanúsítják azt. A tüdütér gyakran igen eltelt, minélfogva második hangja igen élénk és tiszta (gyakran szokatlan helyeken keresendő!); a visszerek (külső bőrvisszerek mint az emlő- és külső torkolatvmszerek inéllékes keringéssé (CollateralKreislauf) fejlődnek ki); a verőczér, a májvisszerekkel, legvékonyabb elágazásukig kitágulvák és eltelvék , amazok sötétkék , ezek fekete-epós vérrel, miből aztán vizkórok, hasüregi vérbőség , rásztkór stb. kórjelei támadnak. A sziv a legkülönbözőbb fokozatokban találtatik helyéből kimozdítva, s a