Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

3. szám

— 35 — Barcsánfalu vagy Barcsánfalva. Hulimann 1836-diki oct. 5-kén hozzám intézett levelében azt írja, hogy itten kénes vizet ivott. Sugatag. Kilaibel fönebb idézett kéziratában azt mondja, hogy itt van egy viz, melly feketének neveztetik, minthogy fölzavartatva illy színűvé lesz. Hasznos a köszvényben. Mások ezen helynek konyhasós vizet tulajdonítanak. Akna- Bugatag. Itten konyhasós vizek vannak ^ de a mellyekct nem ismerem. Ggulafaha. Azt mondják, hogy itt konyhasós vizek vannak, mellyeket az asszonyok fíirdőképen jó sikerrel használnak. Váncsfalu vagy Váncsfalva Ezen hely viszonyait s a viz természeti sajátságait Wo» záry gyógyszerész következőleg irjale: A falutól fél órányira keletfeié a hegy oldalából ömlik egy nem épen gazdag vizű forrás. Ezen viz szagtalan, ize savanyú, kissé sós, hévmérséklete -f- 9° R., mikor a légé -+- 19° R. volt. Azon viz, mellyet 1837-ben kaptam büszhödt volt. 1841ben hevenyet küldött Hulimann barátom, de ennél is hiányzott a természetes savanyú íz, s mind íze, mind szaga mintha iszapos lett volna. Vegybontás által következő alkatrészeket kaptam: szénsavas mész- és keseréleget nagy mennyiséggel , szénsavas szikéleget és vaséiecset elég bőven, só- és kénsavas szikcleget igen keveset, kovasavat, s timföld nyomdokait, és életmíives anyagokat. E szerint földes-égvényes vasas savanyú viz. A messzire szállítást úgy látszik, ki nem állja. Orvosi használatra nem érdemes, minthogy a szomszédságban sokkal jelesebb vasas savanyú vizek vannak. Hesse. Több szerzőknél olvastam, hogy itt különös ízű viz van melly a golyvát eloszlatja; — ez az én kíváncsiságomat nagyon fölgerjesztette. Hulimann barátom, kétszer küldé azt meg nekem. A vegybontás azt tanitotta, hogy cz égvényes vasas viz, nagyobb mennyiségű kénsavas, s kisebb mennyisé3*