Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

3. szám

— 36 — gii sósavas szikéleggel. Iblanyt és büzenyt nem tudtam kikutatni . jólehet sem időt» sem költséget nem kiméivé a legkikeresettebb vegybontósi modort használtam. Hogy ezen viz zsongitva oldozó hatással bir, arról kétkedni nem lehet; de hogy honnan eredhetne azon különös golyvát oszlató hatás, nit eddigelé be nem látom. 5. A felső járás ásványos vizei. Ezen járásban igen sok , és igen jeles ásványos vizek vannak; a kevés helyek szűkölködnek azok nélkül. Nem is kétkedhetni a felől, hogy a helységek roppant kiterjedésű határain, még számos ásványos vizek léteznek, mellyek elót. tem eddigelé ismeretlenek. —- A lelkész, kamarai tisztviselő és sebész urak, tudósíthatnának minket azokról, mellyeket itt elmellőztünk. Szia tin ka. Itt konyhasós vizek vannak , mellyekről Palatini már 1783-ban emlékezik, Különösebbet erről nem tudok. Konyha. Thiele geographus azt tanítja, hogy itt konyhasós vizek vannak; ugyanazt állítja Fényes is Geographiája 4-dik kötetében a 207-ik lapon, űgyszinte Hulimann főorvos is. Szclistye j mások szerint Felső Szelistye. Palatini ezen helynek is konyhasós vizet tulajdonit. GlóoJ. György főorvos közlötte velem, hogy itt kel rendbeli ásványos forrás van , mindegyik fél órányira a falutól. Ezek egyikét már 1837-ben meghozta nekem Dr. Arányig jelenleg a kórboneztan tanára, ezen fölirattal: Glódi viz vagy Damen Wasser. Ez igen ízletes földes, sós-égvényessavanyú viz, igen kevés vassal. Alkalmas az étrendi használatra s megérdemli a neki tulajdonított Damen Wasser nevezetet. A másik vizet szorgalmas segítőm Hulimann főorvos kűldé meg ezen fölirattal: „Glo'odi Kereszt savanyú vizN A végy bontás azt tanúsította , hogy ezen savanyú viz Máramaros Ieghatályosabb vizei közé számítandó, mert a hatékony alkatrészekből igen sok van benne: nevezetesen pedig szénsavas mész- és keseréleg, igen sok szénsavas szikéleg, nagyon sok szénsavas vasélecs,