Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

2. szám

— 28 — dó. Földes, égvényes, vasas, iblanyos savanyú víz az, (acid, terreo-, alcalino , martialis jodata) meliyben következő alkatrészek vannak : szénsavas mész- és keseréleg, igen nagy mennyiségű szénsavas szikéleg és vasélecs , szénsavas cselélecs , iblany elég nagy mennyiségben, kovasav, csekély mennyiségű kén- és sósavas szikéleg. Váljon ezen forráson kivííl, niellynek helyzetét és viszonyait közelebbről nem ismerem, vannake még itt más ásványos vizek is , nem tudom, Ltthy. F/.en helység , rnelly a fehér Tisza *) partján fekszik , úgy látszik több ásványos vizeket bir a maga határán, mellyek helyzetéről s vizek természeti sajátságairól keveset tudunk. tiulimann főorvos nekem egy vizet kiildntt, rnelly következőleg volt jelölve: ,,Luhy, savanyú viz a IIo\erla völgyből a ráhói kerületben." A vegybontás azt tanúsította, hogy az sós-égvényes- vasas savanyú viz (acidula inuriatico-alcalino martialis) egy kis iblannyal . s hogy a maga nemében a legjelesebb, leghatályosabbak közé számítandó. Van benne nevezetesen : szénsavas mész- , keser-, szikéleg és vasélecs, kevés kénsavas szikéleg, sok sósavas szikéleg, kevés iblany és kovasav. Vas olly nagy mennyiségben van benne, hogy valódi vasas víznek kell mondanunk. Zsongitva oldozó , savakat *) Egy pillantás Máramaros- vármegye földabroszára nyilván megmutatja, hogy a fehér Tisza környéke egy szabályszerű kört képez, meliyben számos folyók és patakok symmetrice ágaznak el. Itt tehát roppant mennyiségű édes-vizforrásoknak kell e'öjőni, mellyek között igen sok ásványos források is találtatnak. Ezen környék déli részében van egy patak, rnelly Quaszni, vag) helyesebbeu Kvaszni névvel neveztetik, mi oroszul savanyát jelent. így tehát alig lehet kétkedni a felöl , hogy partjain savanyu vizek vannak. De kimagyarázhatlan előttem, hogy ezen folyó mellett a Lipszky és Görög- féle földabroszon egy Kvaszni nevezetű helység jö elö, melly sem a legújabb és legtökéletesebb geographiai kézkönyvekben, sem a munkácsi clerus Schematismusában uem találtatik. Ebből annál nagyobb kétségek támadnak , minthogy a távol lévő Borkitt helysége is oroszul Kvaszt névvel neveztetik. A fehér Tisza környékén létező ásványos források toponraphiai tekintetben sincsenek leirva, s Kitaibel-nek igaza van , midőn máramarosi útjáróli tudósításában ezt mondja: A máramarosi ásványos vizek tökéletes kikulalása , vizsgáldsa és leírására több évek kívántatnak.