Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

2. szám

- 29 — fölszivó hatásáról kétkedni aem lehet. Jól el lehet szállítani messzire is. Később ugyancsak Hulimann barátom küldött egy vizet, melly következőleg volt jelölve ; „Hóverlai savanyúvíz a Kraszini völgyből." Ez fájdalom, eltörvén az üvege, elveszett. Ismét más vizet küldött ugjan ő ezen fölirattal: ,,aLuhi kerületből Balczaluli savanyú viz." Hasonló ez a vilychovati savanyú vízhez. (Lásd alább). Azonban , hogy különösen hová tartozik, nem tudom. Kvaszni.. Ez azon kétes hely, mellyről fölebb a jegyzetben volt szó. Thiele geographus a falu egy részét Akna-Bahó-nak nevezi, Kvaszneről irván ; de ez alig hihető, mert több helységek feküsznek közben, még pedig ollyanok, mellyek egyházzal bírnak. A vizszerető barátom Hulimann következő föliratú vizet küldött npkem: „Quasz'ner Snuerhrunn vom Thale Maszlokrut." A vegybontás tanúbizonysága szerint ezen savanyú víz is egy a legnemesebb , vassal igen gazdagok közöl , konyhasós-cgvényes vasas viz, iblany nyomaival; kénsavas sók nincsenek benne. Ezt is jól el lehet messzire szállítani. J'orsi. Azt mondják , hogy itt is vannak ásványos vizek. De a dolog bizonytalan. Vihjchováti. Ez telep. Innen küldött Hulimann barátom egy savanyu vizet, mellynek álló létrészei következők; sok szénsavas mészéleg , szénsavas keseréleg , igen sok szénsavas vasélecs, s igen kevés szénsavas szikéleg ; kén- és sósavas szikéleg igen csekély mennyiségű van benne. E szerint nehéz, földes-vasas savanyú viz ez , melly a gyomrot könnyen megterheli s erősítő s a szénsavtól izgató hatásán kivííl egyébbel nem bir. Bi/en, mások szerint Bile'n. Ezen helyről kétrendbeli vizet küldött nekem Hulimann barátom , mellyek egyikét felső savanyú víznek , a másikát alsónak vagy Czehányszky-wnV nevezé. Az első földes-égvényes-vasas savanyú viz, mellyben kevés sósavas szikéleg is van , kénsavas szikéleg pedig épen semmi sincs. Az utóbbi is illy jellemű , csak hogy egy kis mennyiségű kénsavas szikéleg is van benne.