Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

24. szám

— 377 — inakban , különösen pedig folytonos és gyakran hányással szövelközött hasfolyásban , majd kisebb, majd nagyobb hascsikarásban s az altest putfadságában szenvedett, melly közben gyakran folyékony s emésztetlen anyagokkal vegyes székelések történtek nagy számmal, még pedig elannyira, hogy mihelyt valamit magához vett, az azonnal kiüritetett a székelés által. A forró kávé volt azon egyetlen egy szer, mellyet gyomra huzamosabb ideig képes volt megtartani. — A szeszes italokkali mértékletlen élés volt az oka ezen rendkívüli gyomor-és emésztésgyöngeségnek, melly a szokássá vált kicsapongás folytonos káros behatásánál fogva, minden alkalmazott gyógyszer és lélektani eszközöknek makacsul ellenszegülvén , állandóvá lett, s újra meg újra visszatérő, mindég élénkebb rohamokkal lépett föl, mi által az álom mindég rosszabb lett, az étvágy egészen elveszett, a test pedig az erők egykorú csökkenése mellett, szembeszökőleg kezdett elsoványodni. Mind a mellett is azonban az 1844-ik évi junius végéig , mind háztartását, mind pedig meglehetős nagy gazdaságát erélyesen kormányozá ezen nő. Ekkor azonban a tökéletesen kifejlődött gyomorrák félreismerhetlen kórjelei állottak elő. — Az egész test, az ábrázatot kivéve, meglehetősen el volt soványodva, a szemek megtarták ugyan mindenkor rendes fényöket, mind amellett is a roham alatt fájdalmas kifejezésökkel elárulák a titkos bántalom nagy szenvedelmét. A gyomortájon terjedelmes daganatot lehetett érezni , mellynek legcsendesebb érintése is iszonyatos fájdalmat okoza , melly az altest egész kerületére elterjedett s mellyet a beteg ezen kifejezéssel szokott meghatározni, hogy mintha gyomrát 8 minden beleit összeszorított fogókkal akarnák széttépni. — A gyomrában folyvást tartó nyomást érzett, melly különösen a legcsekélyebb mennyiségű étel elköltése után is érezhetőbbé vált s addig tartott, mig a gyomor , előrement gyakori savanyú fölböfögések ulán , erőszakos több rendbeli hányás, vagy pedig egy pillanat alatti 5—10-szeri székelés által meg nem szabadítatott. A kihányt folyadék, kivévén az ételeket, csokoládé vagy kávéüledékhez hasonló szinű volt. Mihelyt az alkalmatlan hányás megtörtént, a beteg mindenkor megkönnyebbülve érzé magát utána, sőt elannyira jól, hogy ha az