Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

11. szám

— 169 — be tekintve majdnem a temer titkos rejtelmeit véli az embet kifürkészhetni. A rohamként siető és elterjedő habok és hullám játéka, számtalan fehérlő bárányseregnek látszik, mintha örök nyugtalanságban önkényii Ugalom közt szerteszét szökdelnének. Az illy gyönyörélvezé> közben, még némi kis ideig n lulajzó hajó és a bókot hajtó árbocz mozgalmait is észrevehetni, azonban a hirtelen káprázni kezdő látás, egyszeriben a végetlen látkört véli tánczban kerengni, s igy a néhány lépti körmozgalom végetlen óriási látkörré változik , melly, hol képtelen magasságra szökell, hol viszont szintolly mélységbe lerohanni képzeltetik. Ezt nyomban követi a legelső szédelgés, mire a varázsilag elámító tüneményektől önkénytelen is félre kell vonulni. 11. §. Az elbódító szédelgés lecsilapitása végett a hejzat közepén valamelly biztos helyet választván, szemeit bizonyos feszes tárgyra szokta az ember irányozni vagy behúzni, vagy pedig némi alkalmilag érdekes szólalkozással óhajtja magát mintegy földeritni. Azonban valamint a keringőben , a lóbáló hintában, de főleg a motollában (föl s alá keringő hinta) némi különös sajgós szédelgés érzete szokta az embert mpglepni , és minden benső részeit szorongatva összerezzenteni, szintollyan az imely éi/.ete is. Az ide s tova, fül s alá hujázva erőszakolt, mozgás , valamint a magas helyrőli lóugrás vagy leesésnél, minden izmok, némi sajátérzetü összerántása történik, melly holmi bizonyos kimondhatatlan kinos érzelmet okoz, melly a talpnál kezdve az egész testen át nyil sebességgel keresztül villan, úgy is olly szorongásba jön az imelynél a test minden részecskéje. Ezen szorongás közt az alhas izmai a hátoszlop felé, a belek ismét, sőt még a hererázók is fölfelé tolongnak. Mind ezen gépi összeszorongás pedig nem egyéb, mint a lélegzett életerő Ö/imeglarlása miatti erőszakolt Önkénytelen törekvése, hogy a lábalóli fenék vagy föntartó alap képzelt rögtöni eltérése miatt, melly előbb a lábak és az egész test biztos gyámola volt, némi erőszakolt ellentörekvéssel magát a sebes letortyanás ellen megóvhatná, és bár mi csekély időre holmi repülve föntarló alakba*jöhetne. 12, §, A hintán, motollán, a gyaloghintón és a hajón , az esés tökéletlen, csak csupa süllyedés. És mégis ezen huzamos süppedés érzete az izmokat ellenzéki mozgásra s föleine-