Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 9. kötet, 1-25. sz. (1846)

11. szám

— 170 — lésre készti. A test súlya ez által csekélyebbnek érzi magát, és mintha a föntartó lábakra kevesebb nyomás jutván a légbe lebegne , hova még az egyéb izmok is segédül fölrándulnak , hogy azon kcpzelt lebegést gyámolitva föntarthatnák , vagy is a képzelve eltérő alap miatt a süllyedő félben érzett súlynak némi fölfelé lökő gyámolt akarnak szerezni, bogy némileg a légben lebeghetne. — Az egész imely tehát nem egyéb mint a képzelt veszélyre fölrezzent életerők, az elesési érzet elleni törekvése. Ki magát leesni álmodja , szintolly érzete van, midőn önkénytelen összerántott izmai őtet a borzasztó eleséstől megakarják menteni, melly okból őtet rendszerint az ellenoldalra lökik. Minthogy pedig az eset érzelmét követő izmok működése a hajón sokkal erősebb mint bár melly hintán vagy motollnn, az abból is nyilvános, bogy itt az egész ingadozás csak kevés ideig tart, midőn ellenben a hajón, kivált szélvész és erőszakos viharok idején minden képzelhető huzamos erőszakot túlhalad, igy tehát a folytonos erőszakolt iángalmak a hasizmok hánytató erejét is előkészti, mert rendszerint a hasizmok és a rekeszizom önkénytelen és erőszakolt ös6zeszorongása szokta a minden hányást megelőző aggályt és gyötrelmet okozni. 13. §. A szédelgés ugyan szinte imelyt okoz, de váljon minden szédelgés szemámulati eredmény- e, az más kérdés. Az igaz, hogy ki szemét behunja vagy beköti, az kevesbé szédül, de azért még is csak szédeleg, ki pedig p. o. sarkán pörög, VBgy pedig földhosszába hentereg, nemde szinte szédülést érez, legyenek bár szemei behunyva vagy bekötve. Mi ennek az oka? Midőn a gyümölcsöt lopó suhanczot némelly helyen a bíró ház előtti forgó állványba teszik (ez egy léczből készült faköpönyféle ketrecz; bár minden csalárd és lelketlen impostor is illy ketreezbe kerülne!) és ott jól megpörgetik , űgy hogy a néző sereg mulattára magát elől s hátul elejtékezi! hát ennek mi az oka? Nem egyéb, mintáz idegek azon végtelen gyötrelme, hogy mngokat a szüntelcni mozgalom közt is a keringni tetsző külvilággal hason helyzetbe kívánja tenni, melly által olly különös mozgást és érzelmet támaszt, melly a minden mozoghatóvai ellenkező mozgalom miatt némi fönóllhatási lehetetlenségbe végződik, mire