Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
24. szám
— 376 — savós hártyák tömegdús rostonyás kiizzadmányokkal járó gyuladásait nem számitja szerző a régibb iskola fogalmai szerint a csúzos lobokhoz, hanem oda utasitja azokat, hova a vér s kiizzadrnány szerkezete szerint tartoznak. A lázas csúzban elhalt eriiberek bullái sötét színezet mellett szára/ak , az izomzat és sejtszövet feszességével. Véralvadékok sehol sem képződnek , rostonyaalvadékok pedig még akkor sem, hol azokat hosszas halállali küzdés után gyanítani lehete. Savós kiválasztások, mint okai a gyakran hirtelen bekövetkezett halálnak , nem találtatnak, csak az agyhártyák többé vagy kevesbé savósan beszúrod \ ék, ha egyszersmind agybántalorn is voltjelen; tulajdonképi agyvizeny szinte olly kevéssé van jelen, mint tüdóvrzeny. Az agy szilárd és száraz, a tüdők szárazak, mellső részei világos-vörösek, a hátsók pedig sötétbarnák. A has- és mellhártya üregei rendesen üresek a folyadéktól, a savós hártyák vagy szárazak, vagy tapadékony folyadékkal beboritvák. Az izületek vagy csökkent, vagy szaporodott iznedvet (Synov ia) tanúsítanak , a nélkül, bogy ezen elválasztat sajátságainak változását be lehetne bizonyítani, s gyakran a tulajdonképi gyuladás minden nyomai nélkül. Idült czúzok utána legkülonnemúbb csontbetegségek találtatnak, u. ni, csont lazulás (Osteoporosis), csoni keményedé« (Osteosclerosis), güinő ; rákbeszűrődés, a csonthártya betegségei, a lágy részek idült gyuladásai stb. A gyakran tetemes izületi zsugorodások elégséges okára, ritkán találhatni A láz, s edénydús rés/ekbeni talyogképződéseknél föllépő kórjeleit a vér »» genyes fertezésének, egyátalában nem lehet olly vérszerkezet gyanánt tekinteni , melly a lázas csúznak kizárólag sajáta volna. — (Wiener Zeitschr. HI. 1.) T. B.) Kór- s gyógytan. Szívbetegségek s ezeknek visszsugárzó kórjelei (Reflexsymptome). A betegágynáli észrevételek nem csekély szánni , különféle bántalmakkal ismertetnek meg bennünket, mellyeknek folyamata alatt elébb vagy később a test periphericus részein idegfájdalmi jelenetek lépnek föl, mellyeket csak akkor magyarázhatni ki kielégitőleg, ha a vérkeringés rendetlenül fölizgatott központjának visszsugárzási jelenetei gyanánt tekin-