Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 8. kötet, 1-25. sz. (1845)
24. szám
- 377 tetnek. A periphericus idegrendszernek ezen kórosan fölizgatott szivfonathozi viszonyát Dr. Krieg nagy fontosságúnak tartja a két, alakára nézve különböző kórállapotok közelebbi méltánylására, mellyeknek föllépte szükségképen a sziv életmüvi zavarainak jelenléte által föltéteztetik. Mind a két alak már régtől fogva ismeretes, csak a fő betegséghözi viszonyuk nem emeltetett ki eddigelé kellőleg: érti pedig szerző az izületek fájdalmas bántalmát (Arthralgia a vitio cordis) és a végtagok fenés szétdúlását. 1, Az izületi fájdalom (Arthralgia). Hogy forró izületi csúznál a szívnek mind belső, mind külső borítékai s a szivburok csúzos bántalomba eshetnek, az tudva lévő dolog; bizonyos az is, hogy ezen központi életmű csúzos bántalmai az izületek csúzához a körülményekhez képest igen különböző viszonyokban állanak, a mennyiben azok vagy ezzel egykorulag lépnek föl, vagy a csúzos folyamat egyszerű elterjedésének vagy pedig egy kóráttételnek köszönhetik eredetöket. Egyébiránt megtörténhetik , hogy megfordítva egy beteg elsőrendiileg lepetik meg csúzos belszúlobtól s a bántalom csak később támadja meg együttérzőleg vagy kóráttételesen az izületeket. De azért mindenütt ugyanaz marad az összeköttetés: a csúzos folyamat eszközli mind ezen eltérő alakok létrejövetelét. Ellenben egészen más viszony van a forró és idült szivbántalmak azon eseteiben , mellyek ben bebizonyítható csúzos befolyások együttműködése nélkül a betegek majd lassanként, majd hirtelen a legélénkebb fájdalmaktól lepetnek meg a váll-, kéz-, térd- és bokaizületekben. A megtámadt izületek rendesen terjedelmök , szinezetök s hévmérsékletökre nézve változatlanul maradnak , néha múlékony vörösség képződik forrósággal és daganattal , s az idült szivbántalmak utolsó kórszakában szerző kékes-vörösséget vett észre vizdagossággal. Egy 12 éves fiúnál, kinek valószínűleg veleszületett szivtűltengése volt, utoljára szélhüdésesek lettek az alsó és felső végtagok. Egyébiránt az említett fájdalmak majd tompák, majd élénkül szaggatók, a kóborlásra hajlandók, s egyik ízületről a másikra ugranak át. Túltengés és billentyú-hibák képezik jobbadán az alapbajt. Krieg egyszer szabálytalan csonttömeg terjedelmes lerakodására talált a jobb gyomrocsban, s máskor ismét szilárd összenövésre a szivburokkal. Azt lehet-