Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

22. szám

— 346 — Harun al Heschid (787—809), ki alatt álalában a khalifaság fénye a legfőbb pontra jutott, a bagdadi tanoda diszét >s emelte. Az ő általa ide hivott zsidó tanítók közöl főleg a seleuciai rabbinak 24) nevezett Josuafi ben Nun-t kell riiegemlitenü nk , de kinek életviszonyairól mi sincs tudva egyéb , minthogy ama jeles orvosok Jo/n'a ben Ma&owiah , közönséges néven Johannes Mussyas, és Abu Jussuf Jacub ben Isaac Khendi, 6 általa képeztettek. Némellyek 25) az utolsórul azt álliták , hogy nem volt zsidó ; mások ellenkezőt igyekeznek bebizonyitni. 26) — Másik jeles orvos vala Sáhel Taberistanból, ismertebb néven Zein-al-Tuberi ki igen sok csillagászi s orvosi munkákat forditott syriai és héber nyelvből arábra. Tanítványának Meschallah vagy Maschallah-nak iratait följegyzé : Casiri Bibi. Arab. hisp. Escurial. Tom. I. p. 434. — Atalában a 9. évszázadban élénk tudományos mozgalom uralkodék. Az orvosok sem maradtak a meglevőnek csudálása vagy forditgatása mellett, hanem ujat is alkottak. Blyen haladva gondolkozó volt Abul Hassan Ali ben Ebn Zain Taberi, a Sdhel fia 27) Taberistanban neveltetve, utóbb Bagdadba ment, muhamedánná lón , és II. Motassem-nek (833—842) s Motavakkel-nek (846—861) testorvosává ; ő képzé Bhaziés Anazarbi orvosokat. Eletleirása vázlatát adja Ebn-Abi-Osaiba. Csak a saracenok beütése óta Spanyolhonba (Tarok és Musa alatt 711) látunk Európában is jelesb zsidó orvosokat. Meschulam ben Kalonymos, Joseph ben Porion , Moses ben Jehuda Tedros Narbonnából , Joseph ha Levi és Sedehias , a < jámbor Lajos és kopasz Károly testorvosa, kezdik meg ezen korszakot. 28) Itt van helye, ama többször nyilvánított állitmányt, miszerint már Nagy- Károlynak is zsidó orvosa volt, oda igazitni el, hogy egy keresztény orvos, névszerint Abu Ali Zahya ben Isa Ebn Djeslah al Bagdadi, (meghalt 1100.) egy munkát hagyott hátra, mellyet később Tarrayuth zsidó orvos lefordított és anjoui Károlynak ajánlott. Igy zavartak össze dolgokat s személyeket. (Vége következik). 24) Assemanni bib!, orient. Vol. II. p. 475.— 25) Kussel , the nat. hist, of Aleppo , ed 11. Appendix IX. — 26) Bibi. orient, e név alatt: Jacub ben Isaac Alkendi. — 27) Ebn-Abi-Osaiba cap. IX. 4.* — 28) Histoire des israelitcs de francé , livr. 111. cap. VI.