Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

22. szám

— 347 — Kivonatok idegen lapokbul és munkákból. Kór- s gyógytan. Néhány szó a köszvényról és csúzról. K tárgyról még nincsenek szilárd fogalmak ; az egyik betegség jellemei átmennek a másikéiba. Több orvosok aköszvény-csúzos kórfolyam alapjaúl vették föl: a verőczérrendszerbeni zavarokat, hiányos emésztést és táplálást , szabálytalanul ingerlő folyadékot, hasonló minéoiüségü epét, vagy nyálkát vagy elfajult savós nedvességet, túlságos vil— vagy hűd— savat, az életmúségben visszamaradt Iégeny (azot) nélküli anyagokat • mások ellenben semmit sem láttak , mint módosított gyuladást. — Szinte illy kiilönbözőleg fogták föl a csúzos kórfolyam lényegét. T. i. részint valódi gyuladásnak tartották azt, melly elsőrendüleg a rostos, másodrendüleg a savós képleteket támadja meg ; részint puszta torlódásnak , s ollyforma folyamatnak a savós hártyákban , millyen a hurut a takhártyákban ; továbbá valamelly határozatlan csipősség, a külső és belső berz megzavart egymásrahatása által gerjesztett kórfolyamnak , részint az életműves átalakulás meggátlásának. A kórboncztan , a vegytan és a kórodai tapasztalat helyesebb nézetekre vezérlendenek bennünket. A kórboncztan abban helyezi ezen két kórfolyam közt' különbséget, hogy a csúz az izületi porczokat támadja meg» szétdúlja és vizképződést, vagy az izület képleteinek túltengését eredményezi; a köszvénynél ellenben az izületi porczok sókkali behéjadzása (incrustatio) jő elő, melly az izületi porczokat, a nélkül, hogy megtámadná, csak aszályossá teszi. Ha meg akarjuk is engedni, hogy a köszvény- csúzos folyamat pusztán az izületek birodalmára korlátozott, azt mégsem engedhetjük megj, hogy maga ezen helybeli folyamat a természetben olly boncztanilag szigorúan legyen elkiilönözve. Találtatnak kiizzadmányok s ezek átalakulásai a nélkül, hogy a kórjelek úgy elkülönöztethetnének , hogy az egyik csoportozat a köszvény, a másik a csúz tulajdona legyen. Szinte igy nem állja ki a próbát Andral azon észrevétele, hogy a köszvényben több sók, a csúzban több életműves anyagok rakodnának le, hogy egy minőség plus és minusa nem alapíthatja