Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)
17. szám
— 260 — közöl csak egy halt meg. Ezek igen egyszerűen gyógyitattak, u m. csőrökkel, borogatásokkal, mosásokkal, a többi hagymázos betegeknél is csupán a rendellenes jellemeket támadá meg hatósabb gyógyszerekkel. A himlő leginkább 1839- és 1841-dík évben uralkodott; oltottak s nemoltottak esének a betegségbe, s mindkét rendbeliek közöl mégis haltak, de kevesebben az oltottak közöl. — A kanyaró s hökhurut 1839-iki ősszel s 1840-iki tavasszal egymást fölváltva jelentek meg , 1843 iki tavasszal kezde terjedni a kanyaró hökhurut nélkül, ősszel azonban és télen ez is uralkodott, s 1844-iki tavasz felé azon arányban ritkább lett, mellyben a kanyaró szaporodott. A kórházban egy bökhurutban szenvedő kisded meglepetvén a kanyarótól, amaz megszűnt, de néhány nap inulva vége lévén a kanyarónak , ismét elő került. A hökhurut ellen dicsért szerek hatástalanoknak tapasztaltattak. A járványok kezdetén gyakran a körfolyam erős és makacs, eltart 8 hétig s tovább is, később annyira enyhül, hogy a beteg gyermekek az utczán szaladgálván minden orvoslás nélkül , 2—3 hét alatt meggyógyulnak ; ezen környülálláson alapszik a szerek hatósága körüli csalódás; ha bonyolódás nincs jelen előadó, meleg lágyító fűzeteket, Dower-porát, Autenrieth kenőcsét használja, s ezektől enyhülni véli a kórnak r> hamait. llcvcny agy és agykérlob volt 1 19 gyógyítás alatt, ezek közöl csak egyket eset mutatkozo t agylobnak, a többi agykérlobnak vétetett. A kórtünetek is e két betegségeknél igen különbözők, a heveny agykérlobnál aláz, a forróság, az erős fejfájás többnyire már kezdettől fogva igen kifejlődvék sziinetnélkiili nyögéssel s nyugtalansággal jelenkeznek , s ha az agy felületére a kiizzadinány megtörtént, álonikórság többnyire a görcs minden jelei nélkül lepi el a beteget ; nem igy a heveny agyvizkórnál, ennél a kisdedek néha bádjadtan , s tántorogva egykét nap fönjárnak; majd hányás áll be, sa nélkül, hogy fejfájás ellen panaszkodnának , csakhamai hátra lóg fejők , s időszakonként éles fölkiáltások ala't azt niin'egy görcsösen hátravetik. A nadályok , mellyek az agykérlobnál igen jótékonyok , nem látszottak a gyermekkórházban agyvizkóros esetek ellen hasznot hajtani, ámbár tüstént eleintén alkalmaztattak légyen is ; hideg leöntések ellenben a betegség minden szakaiban igen hasznosak. Hamiblaggal is történ-