Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)

1. szám

sú és fokonkénti az átmenetel a régi kebelrázó és zsarnoki piszkos, sötét, nedves és börtönszerü épülelekbeni bánásmódból a humánus, szeretettel tellyes s minden kényszerítéstől ment jelenlegi ápolásra , tág , világos vidéki és palotaszerü épületekben; mindkét rendszerben azonban erősb meg erősb alapot kezd magának kivívni azon elv, hogy ez intézetek inkább nevelő, mintsem kinzó helyek tartoznak lenni, még pedig ott a gonosztevők , itt az elmekórosok gondolkozás- és cselekvésmódjának átalakítására. IIa a biinfetőrendszerben a régi barbar büntető módnak jelenlegi humánusrai fokonkénti átmenete nélkíilöztetik, annak okát azon körülményben keli keresni , hogy a legújabb időkig a börtönök alakításánál minden termés/.etvizsgálói s orvosi befolyás kizáratott, s a büntető intézetek a törvényhozás közvetlen kifolyásául tekintettek. Ez pedig szemközt a bűnösökkel mindég a büntető , nem pedig a nevelő elvtől várá a fegyenczek jobbulágát, az elmekórosok ápolása pedig elejétől fogva a lélektanban jártas emberekre (papok s orvosokra) bízatott; kik folytonosan az elmeháborodás oka után fürkészve, lassanként léptették azon javításokat életbe, niellyeket ezen intézetekben jelenleg találunk. De annyira bajos az embernek megszokott gondolkozáss cselekvésmódjától megválnia: hogy nem csak a büntető intézeteknél lathatók a középkor kinzó börtönei s a jelenkor felséges javító épületei közt létezett minden fokozatok ; hanem az elmekórintézetek is szinte átmentek mind azon változásokon , mell>ek a hajdankor börtönszerü épületei s a legújabb kor palotaszerü elmekórházai között észrevehetők, Mi korán sem tulajdonítandó egyedül azon körülménynek, hogy az állodalmak viszonyai nem engedik a rosznak ismert régit, a jónak ismert újjal fölcserélni; hanem részint a természetvizsgálok s orvosok, részint a statusféríiak rövidlátásából s szűkkeblűségéből szármoztatandó. Bizonysága ennek az, hogy mind az egyik , mind a másik közönség közt elég bajnokai találtatnak az ónak, kik elég erősek a jó s hasznosnak alaku'asat akadályoztatni. S váljon mi ismét ezen körülménynek az oka? semmi egyéb mint a nevelésmód, azon viszonyok, nrellyek közt az emberek élnek, a tanulmányok, mellyeket követnek, — különössége, de mindenek fölött a külföld nem