Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 7. kötet, 1-25. sz. (1845)
7. szám
— 110 — szerezni, különben a jelen és utókor ad nekik egy jelentélyes Nes—. 79. NI illy kevéssé világosan van fölfogva ( az előttünk fekvő munkában az álomjárás , mint betegség, azt a következő tétel tanúsítja: köszvényes esetekben a deléjség bő izzadságot és kiiteget idéz elő , s az idegbajok a legunalmasabbak, mert itt leggyakrabban fejlődik ki álomjárás', az idegbajok jobbadán azonnal megszűnnek s a delejes álom idejére korlátozzák magokat, melly időben minden alakban élénkséggel lépnek föl s minden bírálat alkalmával inkább és inkább kimerítik magokat s ekként elmúlnak. — Ideje már, hogy a természeti tudományok azon tudománytalan nézetektől és kifejezésektől megtisztuljanak , mellyek még rájok tapadvák. — Ezt mondja Sobernheim. A könyv folyamatat zavarnánk meg, ha már most a birálatróli fogalom fonákságát mutogatnánk. Ezen tételre tehát csak ennyit: hogy szerző úr szerént egy félszellem atrihutumaival fölruházott elve a deléjségnek } egyátalában nem lehet szilárd testté. — Továbbá az idegbajok úgymond álomjárást gerjesztenek , a deléjség álomjárást gerjeszt, s ínég is az idegbajok a deléjség behatására mindjárt megszűnnek. (O logical) — Mit tesz az, hogy az idegbántalmak kimerítik magokat a bírálatban ; a legújabb időkben világossá lőn , hogy a tiszta idegbaj csak alaka egy alapbántaloinnak s hogy annak magának anyagi bírálata nem lehet ; az anyagi kiválasztások a táplálásban gyökerező bajoknak sajátai. Kimeríteni pedig magát csak az képes, mi folytonos földolgozás mellett nem nyer új táplálékot. De a deléjség által az idegbaj folytonosan új táplálékot nyer a beidegzési folyamból. ^ an ugyan valami igaz abban, mit szerző úr állit, csakhogy egészen más értelemben , mint arnillyenben szerző úr gondolja. 81. §. Az ólom alatt a lélek a túlvilágban van. Léleknek nevezi szerző azon elemet, melly a test életét kormányozza, az állati működéseket vezérli, Hát az álomban nem mennek véghez minden állati működések , hol van hát itt a lélek, ha az excito-niotoiius erő az álom alatt egészen zavartalanul áll. Az egész félreértés onnan szármozik, hogy szerző uraz életerőt majd léleknek nevezi, majd ezt magát az idegekben concentrálva , deléjségnek tartja. Minélfog>a a halhatatlanság ama