Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

22. szám

— 339 — játságai s az ezekből eredő hajlatnai és szenvedélyei nem ismerésének, köszöni eredetét, Váljon nem inkább veleszületette az emberrel a szeretet, mint az istenség kisugárzása? Nem a szeretet- e az, melly a nemet a nemhez vonzza, mi által az emberi nem fentariása eszközöltetik. Nem a szeretet-e az , melly családi körökben az embert emberhez köti, melly őket társaságokba kényszeríti és állodalnii szövetségben egyesíti. Nem a szerelem-e az, melly az embert azon földhöz vonja , melly neki az első táplálékot szolgáltatá; minélfogva a földtnivelés leghatalmasabb sarkantyúja a honszeretetnek; és az anyák szoptatása s az anyai ápolás leghatalmasabb sarkantyúja a gyermeki szeretetnek. S valóban az önfentartási ösztön a legeltitkolhatlanabb mint a természet az emberbe öntött ; s legközelebb vonatkozik inagára az egyénre, azután pedig arra, mit érzelmei tulajdona gyanánt mutatnak be, gyermekeire, testvéreire, rokonaira, polgártársaira, fejdelmére, hazájára s végre teremtőjére, s igy nem lehet tagadni , hogy a tereintés köteléke a szeretet, s hogy a gyűlölség és annak valósítása a bún, csak a szeretetnek ellennyilatkozata (következményi állapot), A psychologusok , kik csak a roszra való hajlamot vizsgálják , nem emelik ki azéletphysiologiai substratumát, mellyből ered jobbadán a roszra való hajlani, nem gondolják meg, bogy a lélek testi érzeszközöktől kapja a benyomásokat, s helyeztetik munkásságba, s hogy ugyanaz ismét testi eszközök által fejti ki munkásságát, a hogy annálfogva ezen életművek betegségei , s a betegségek, szokások, búnök által elfajult ösztönei (iszákosság , dobzódás bűnös nemi ösztön stb.) az ember lelkét is elcsábítják, s ezeknélfogva az embert bűnös tettekre vezérlik. Ide járul meg, hogy a rosz nevelés , társaság , olvasmányok , tanulmányok olly hajlamokat piántálnak a lélekbe . meilyek eredeti rendeltetésével ellenkeznek. — A dolgok illy helyzeténél mi volt természetesebb

; mint az, hogy miként a bűnben csak a gonoszság elve téie'ettföl a büntetésben is csak a bosszúállás elve foganatosíttatott: s a büntetésnél az embernek lehető megjavulását eszközlő bánásmód s hajlamai és tetteinek visszavezetése a természetes állapotba , egészen elinulasztatott, figyelemre sem méltattatott. A bíinnek gűnyoltatni kelletett, s a mások kihágásai által eió21 *