Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

22. szám

— 338 — sekre vezettetik , mellyek által vagy közvetlenül mozdíttatik elő a polgárok jóléte ; vagy bölcs tanítási rendszer következtében a népek vallásossága és erkölcse javittatik ; vagy a büntető rendszerbem bölcs eljárás által az emberek nemesittetnek ; vagy a mellyek a bánat és nyomor enyhitését s a különféle emberi betegségek gyógyítását eszközlik : vagy végre , mellyek a honszeretet megalapitásár és növelését czélozzák , hogy az által nagy tettek és áldozatok eszközöltethessenek az állodalom jólétére. — Minthogy ezen állodalmi intézkedések nagy része vagy közvetlen az emberi természetből merítendő , vagy legalább az emberi természethez alkalmazandó ; ezen válolatnál pedig az egyes emberek és nemzetek mind természeti, mind erkölcsi és értelmi sajátságaikat kell érteni, annyival inkább óhajtóm azok közöl a jótékonyabbakat és hasznosabbakat megvitatni, minthogy többen közülök nálunk alig ismeretesek, mások fölötte fontos eredményüek, s nálunk még nem realisált sajátságokat mutatnak; megvitatni azért is, mivel sok hasonnemű intézetek összeges áttekintete alkalmával, azt, mi egyeseknél legjobb , legczélszerűbb egy kötegbe össze lehet foglalni ; s végre azért, mivel ezen intézkedések nagyobb része, habár orvosi jóváhagyás és vélemény nélkül statusférfiak és törvénytudók által határozfatik is el, valóban az orvos és természetvizsgáló körében mozog; mert mindenütt, hol valamelly intézkedésnél az emberi természetről kérdést kell tenni, azt tartom hogy az orvosnak is joga van véleményét nyilvánítani. — A millyen regi az ember , olly régi a bűn is; már az első ember , jólehet isten kezéből vette eredetét, áthágta a törvényt; s az emberi ágyékból származott ernbor, testvérgyilkos volt. E bűnt nyomban követé a büntetés. Ez időtől fogva a bűn és a bűnnek következménye polgárisittatott az emberi társaságban. De ez időtől fogva a bűn megbüntetése is, bevezettetve az isteni bölcsesség által, elismert joga a polgári kormányzásnak. Ezen oldalát szemlélve az emberi természetnek, már régen érvényessé lett azon állítás, hogy a roszra való hajlam veleszületett sajáX'ga az embernek. Ezen állítás azonban az ember egyoldalú vizsgálatának s mind testi mind szellemi sa-