Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

20. szám

— 314 — kimerittetése és vértelensége, ezen életműnek izgatást állapotát föltétezheti, épen úgy miként szülőknél tetemes méhvér?és után élénk fejfájás , fülzúgás , halántékokban! kopogás ; sápkórosoknál érvágás után fejfájdalom , a fejüterek lüktetése, a világosság s hang iránti érzékenység stb. köszöntenek be, (Marshall Hall egy sápkórosnál érvágás után őrültséget is látott támadni) az elvérző állatoknál pedig görcsök, rángások támadnak. Hasonlót tapasztalhatni niás életmüvekben is. így tetemes vérbocsátások után nem ritkán szívdobogás , nehéz légzés és hányás következik a midőn az idegrendszer csökkent erélye, annak fonák munkásságát idézi elő. Az iszákosoknál szinte könnyen félrebeszélések mutatkoznak , ha az ember hirtelen elvonja tőlük szokványos izgató szerüket. Kórhatárzat. Lényeges megkülönböztetési mozzanat az agyvizkórtul , a kórelőzményen kivül a pofák állapota , hogy t. i. ezek halványak, s hidegek-e, vagy forrók és pirosak; úgyszinte a légzés jelleme is. Elöremondás. A betegség, bár milly fenyegetődzőknek tetszenek is kórjelei, legtöbb esetben könnyen orvosolható , mire természetesen a betegség korán való fölismerése s hirteleni czélszerü gyógymód kívántatik , mig ellenkező esetben, rendesen hamar halálossá válik. A Gyógymódot illetőleg, olly szerek alkalmazandók, mellyek a hasfolyást megállitják, az emésztő életművek működését szabályozzák , s a beteg erejét fölemelik. Az első javallatra nézve , mészvizen kivűl kesreny, nyomizga s gyakran néhány csöpp mákonyfcstvény szükséges; az utósó javallatnak pedig könlegeg (ammonium) bor, pálinka, s czélszerü ételek, nevezetesen egésséges dajkának a teje vagy szamártej felelnek meg. Ezeken kivűl az izgatási kórszakban meleg fürdők, az álomkóros állapotban kis hólyaghúzó tapaszok, vagy mustártészták a tarkóra jó hatásúak • a végtagokat is föl kell mesterségesen melegíteni, s az azokbani vérkeringést dörzsölések által előmozdítani. Végre szorgalmasan kerülni kell a kisdedet fölegyenesedve tartani; mert a vizerányos fekvés ezen körülmények között Iegczélszerűbb, — (Jourval für Kinderkrankheiten 1844).