Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

20. szám

— 313 — lasztjuk , s a jelen lévő hasfolyásnak ellen nem aminK , a második kórszak áll elő, a nyilvános kimerittetési kórjelek egész rendével. Az ábrázat elhalványodik, a pofák meghidegülnek, a félig bezárt szemek az elibök tartott tárgyak eránt, a kitágult láták a világosság eránt érzéketlenek maradnak ; az imént szapora légzés lassú, rendetlen lesz és sóhajoktól szakittatik félbe, a hang rekedt, s néha száraz köhögés áll be. Később még inkább csökkenvén az erők, hörgés áil be. A bélkiürülések rendesen zöldek, a kalábok (extremitates) hidegek, a kezdetben tellyes, erős érverés, gyönge s kicsinnyé lesz , a nélkül azonban , hogy elébbeni szaporaságából veszitene. Ha még most is vérbocsátások s más gyöngítő szerek alkalmaztatnak, a kisbetegek jobbadán megmenthetetlen állapotba jutnak. Okfürkészet. Ezen bántalom oka átalános kimerittetésben keresendő , melly Marshall Hall szerint a gyönge gyermekkorban főleg önkénytes vagy mesterségesen gerjesztett hasfolyások , később vérbocsátások által föltéteztetik. Az első gyakran az elválasztás vagy más jelentélyes étrendi változásra, vagy huzamos székszorulá3 után köszönt be, mint a betegség gerjesztője, Gooch úgy vélekedik, hogy az előrement kimerítő befolyások nélkül is , elébb egészen egésséges gyermekeknél is fölléphet, kik korukhoz képest természetesen kicsinyek és gyöngék ; azonban minden általa közlött esetben, húzamosb ideig használtattak a hashajtók. Abercrombie átalában a Marshall Hall véleményét pártolja. A mi már az agy állapotát ezen betegségnél illeti, az izgatási kórszak tüneményei minden esetre ha nem is lobos , de legalább torlódásos izgatását gyanittathatnák. De Marshall Hall szerint a kettő közöl egyik sem talál helyet , hanem ellenkezőleg valóságos vérhiány van jelen az agyban. Abercrombie ugyancsak, ki természetesen nem tesz említést izgatási kórszakról, azt mondja, hogy a kisdedek ezen baja hasonlít a fölnőttek vérhiánybóli gutaütéséhez (apoplexia ex inanitione) , melly alkalommal megjegyzi, hogy ő ezen bajt néha , de természetesen sokkal ritkábban, fölnőtteknél is vette észre. Gooch szinte azon nézetben van, hogy az agyvizkór alakú betegség az agybani vérmennyiség csökkenésétől függ, vagy legalább azzal öszszeköttetésben van. Ezek szerint ugy látszik, hogy az agy