Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

20. szám

— 312 — Súlyok: az 1-sőé 6 nehezék. 40 szemer. 2-iké 4 „ 65 „ 3-iké 6 „ 9 ,, 2 obon 1 neb. 44 szemer. E kövek pontosabb vizsgálata következő eredményt adott: 1) A belső rétegek pora égő érenylemezen (Platin Lamelle) elenyészett s csak kevés mész maradt hátra. 2). Az ellenhatás légsavval hugysavra mutatott. 3). A külső fehér réteg pora a tüzes érenylemezen csak kevéssé változott. 4). Ennek bátramaradt része légsavban fölpezsgés nélkül fölolvadt s ellenhatott vilsavra, mészre és kesrenyre. A kövek belseje lehát áll, huyysavból s kevés mészből, külső vékony rétege pedig vilsavas mészélegböl és vílsavas könlegeg- keserélegböl. Jegyzet. Ez eset világosan bizonyítja , milly nehéz a vese és kelybeinek takárral járó sorvadását megösmerni, s hogy e kórt öreg , hugyozási nkadályban szenvedő egyéneken gyakran föltehetni, A hugyból jelen esetben sem lehete a köhajlamra következtetni. A viiellet mindég csak azt mutatja , a mi épen lecsapalik , azaz a héjat, a mi a kór lefolyása után a szokott, közönséges hugysókból állhat. (Vége következik.) Kivonatok idegen lapokbnl és munkákbnl. A). Kór- s gyógytan. Ax úgynevezett agyvizkáralaku betegxcg rövid vázlata. Ezen Marshall Ilall által legelőször leirt betegség épen nem ritkán jő elő , de hajdan mindég fölcseréltetett a hozzá minden esetre nagyon hasonló agyvizkórral. Két kórszakot kell ezen betegségben megkülönböztetni t. i. az izgatás és a tompaság (torpor) kórszakát. Az első kórszak alatt a gyermek izgatott állapotban van, nyugtalan, forró, lázas, piros arczu, fölmagasztalt érzékenységű , a leggyöngédebb érintésre, minden hirteleni zörejre fölötte nyugtalan lesz, álmából gyakran fölriad , nyöszörög, kiabál, szelekkel küzd, s nyálkás székelései vágynák. IIa már most a betegség föl nem ismerése miatt, az izgató és erősítő szerek használatát elmu-