Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)
1. szám
tiliola vagy gomba alakában lép föl. — Albers két pöfetegnemű daganatot vizsgált meg a Meckel- féle rittárból (museum) , mellyek gombaképüek voltak s azt találta, hogy azok nem pöfetegek, hanem szemcsés sejtes szerkezetöknél fogva velőtaplók voltak, mellyeknek gyökei a takhártya alatti sejtszövetben fészkeltek. Hogy vértapló is csatlakozhatik hozzá, azt a Cruveilhier észrevételei tanúsítják. A legfontosabb az Albers gyomortaplóróli közleményében 1. Hogy adag űgyjelenik meg, mint az egésséges szövetben szabadon fekvő golyócska , melly azonnal a velőtapló sajátságos szerkezetét mutatja. A sejtszövet, niellyben fészkel tökéletesen egésséges. A savós és izomhártya szinte szabályszerű. Azon tekecs inkább a takonyhártyán függ, mint az izomhártyán; mert ha a takonyhártyát levonja az ember , azzal együtt válik el a velőtekecs is. 2. Hogy a velőtapló az elemi szöveteket, mellyekben legelőször kiképződik egyátalában meg nem változtatja , s igy nem torlódás vagy gyuladás által eszközöltetik létre jövetele. Ellenben a gyomor izomhártyája mind inkább enyészik a dag növekedésévei , s végre azon helyeken , mellyeken a nagy dag fészkel, egészen elenyészett. A másodrendű velőtaplók képződése nem a folytonosság (continuitas) terjedésével történik. A gyomor visszerei ezen dagnál mindég igen kitágulvák. A takonyhártya gyakran hamuszürke , megsiirűdött, keményedett, ritkán idült gyuladásos. Ezen boncztani lelettel, a betegség jelenségei egyenes viszonyban állanak 1. A fájdalom egészen hiányzik, vagy csak akkor van jelen , ha a gyomorban idült gyuladás van. 2. A hányás sok esetben egészen hiányzik , vagy csak ott van jelen , hol azt szövetkezmények föltételezik. Ellenben tapasztalhatni fojtogatást s üvegesedő nyálka kiköpéseket. Néha igen makacs székrekedést tapasztalhatni, melly, minthogy a gyomorcsuk rendesen nincs bezárulva, valószínűleg a daganatnak a gyomor izomrostjaira gyakorlott nyomása, s ezen izomrostoknak enyészése által föltéteztetik. A székletételek fölötte büdösek, hihetőleg a velőtapló kellemetlen szagú anyagának hozzákeveredésénél fogva. Az emésztés többnyire jó. A velőtapló kezdetben azon rész működését, mellyben fészkel , tellyességgel nem gátolja , s csak később haborittatik az meg a daganat nagysága által. Ekkor a daganat a hastakarókon át is érezhe-