Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

1. szám

— 10 tő, s a hasvizkőr 8 végre idült hashártyalob rendes kísérője a velőtaplónak. Az elsoványodág a betegség hosszas tartásánál fogva annyira megy, hogy a beteg csontvázhoz hasonló. Rákdagok a Glisson tokjában (capsula Glissonii). A Glisson tokjában igen gyakran előforduló rákdagokra ligyelmezteti Albers az orvosközönséget. Ezen tok gazdag sejtszövetébe t. i. igen gyakran jőnek elő a rákdagok , gátolják működéseikben sőt szét is dúlják a gyomrot, nyombelet, májat, epevezetékeket és a hasnyálmirigyet. Ezen dúlások kisebb nagyobb terjedelmétől függenek a kór jelenségei. A daganatok rendesen igen nagyok és kemények. Az itt előjövő rákalak , niellyet Albers leggyakrabban tapasztalt a velőtapló. Az angol Boyd szinte két, Glisson tokjában keletkezett rákdagot tapasztalt. A rák ezen alaka is nemcsak a folytonosságban , hanem a távolban is terjed a gyomorra, tüdőkre, májra, fodormirigyekre. Ezen daganatok gyakran gyomorráknak tartattak , noha a kór folyamatát tekintve , attól fölötte különböznek. A bántalmaknak nevezetesen egészen különbözőknek kell lenniük, mert a takonyhártya, a Glisson tokjábani daganatoknál sokkal későbben támadtatik meg, mint a gyomorráknál. A Glisson tokjában feszkelő rákdaganatok mindenkor sárgakórtól kisértetvék ; s leginkább csak fölnőtteknél s öregeknél jőnek elő. — Boyd is több eseteit közli a máj- s gyomorráknak , mellyekből kiviláglik , hogy a gyomorrák igen is gyakran elterjed a májra és hashártyára, s az utósó esetben hasvizkőr van jelen; kiviláglik továbbá, hogy a hasfolyás és véres 8zékelések gyomorráknál igen gyakoriak. Kívánatos még tudni, váljon a gyoniorráknak csak néhány, vagy minden alakai képesek igy elterjedni? Ha az Albers azon nézete igazoltatnék , hogy főleg a velőtapló hajlandó más életművekre is elterjedni, ez által egy jellemet nyernénk a kórhatárzatra nézve; ha pedig úgy találtatnék, hogy minden rákalakok elterjednek más életmüvekre, ebben olly jellemet nyernénk, mellynél fogva a kórhatárzatban sokszor homályos gyomorrákot meg t udnánk különböztetni a gyomorfekélytől, inelly kórjeleit vé-