Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 6. kötet, 1-25. sz. (1844)

7. szám

— 99 — által, mellyekről az inger a gerinczagyra vitetik ; miként ezen különbsége a visszsugárzott mozgásoknak az önkénytelen mozgásoktul a Marshall Hall kiséi lete által fölfoghatóvá lesz ; inert ha valamelly állatnak hangrését izgatja az ember, szintúgy összehúzódás következik, mintha a szivet közvetlen érintjük , mindazáltal nem következik mozgás a légcsőben valamelly alkalmazott ingerre, ha a nyúltagy eltávolittatik, inig a gerinczagy eltávolítása a sziv emiitett mozgására nem gyakorol befolyást. 4-dik jellemző sajátsága a visszsugárzott mozgásnak abban áll, hogy az folyamatában nem hat egyenesen a központiul a peripheriára , hanem hogy az valamelly periphericus hártyás képleten elfogadott benyomást a centripetális rostok segítségével a központ valamelly részéhez vezérli, honnan azok a reflectáló rostok segítségével a mozgatandó részre hatnak; fölfogható példányt szolgáltat erre nézve a tüsszentés actusa , mikor is az orr takonyhártyájára történő inger által a rekeszizmon kiviil a bordaközi és hasizmok is mozgásba jőnek. Ha már most gondolóra vesszük Marshall Ilall ezen kísérleteit az ezekből következtetett boncz- élet- s kórtani tehátlatokkal: a következőknek minden esetre szembeszökő és némileg ellenmondóknak kell tetszeni: \. Bármennyire szólanak az élettani jelenetek egy illy visszsugárzási működés mellett, s a betegágynáli jelenetek is igazolni látszanak a gerinczagynak visszafelé inenő iránybani működését, hogy mindazáltal Marshall Hall s részint Müller is mind ezen jelenetekről s a benyomások által előidézett visszsugárzási mozgásokról azt aliilják , hogy azok minden előrement érzés nélkül támadtak: itt nyilván űgy látszik, hogy az érzés tudata, magával az érzéssel cseréltetik föl, miként ez egy élőbonczolatból kölcsönzött hisérletnél, melly egész terjedelmében azonnal élettani törvény gyanánt állíttat ott föl, épen nem csodálandó. Minden esetre egy lefejezett tekenős békánál a törzsök izgatásai által előidézett mozgások, nem juthatnak a tudat körébe, hanem érzést gerjesztők gyanánt mégis kell hatniok; minthogy látjuk, hogy más állatosztályoknál, mellyeknél az agyrendszer hiányzik , az ingerekre mozgás következik , mellyeknek éreztetni kelletett, a nélkül azonban, hogy a tudat k őrébe juthattak volna. A fejetleneknéli (acephala) je7 *