Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

2. szám

— 28 — a Róma vidékén dühöngő negyednapos váltóláz ellen. Ezen két készítmény hatályossága némellyek által megtámadtatott, de többek által pártoltatott. — (

Schmidt Jahrbücher 1843). Berzdeléjség (electromagnetismus) húdkövek ellen. Dr. Steer honunkíia s Páduában a gyógyszertan tanára, az olasz orvosok imént emiitett floren/.i gyűlésében a berzdeléjség húdkövek elleni alkalmazásának hasznáról értekezett. A Voltaoszlopának két kalauza (conductor) e czélból a Civiale kőmorzsolója csövébe vezettetik , hogy a húdkövet megérinthessék. Az ehez vezetett berzfolyam által már a hűd kő elveszti sirnaságál , darabossá Ksz s ekként a fölolvadásnak és szétbomlásnak megy elibe. — (Schmidt Jahrb. 1843). T. B). Kórboncztan. A giimök viszonya a görvelyhez. Escherich szerint a görvélykór él ttani mozzanata (momentum) a hibás emésztés (Heterodyspepsia) ; boncztani mozzanata pedig a sejtszövet s mirigyrendszer túlságos kifejlődése, s szabálytalan csontképződés. A gümőkór boncztani mozzanata , gyönge, vékony izmok, mirigyek aszálya (atrophia) s kórosan túlságos kifejlődése a csontváznak (Skelet); élettani * mozzanata pedig túlságosan üteres vér , melly gazdag rostonya (Fibrin.) fehérnye (Albumin.) s földes sókban. Ezenkül tekintetbe jő , hogy a gümőkór leggyakrabban krétás, meszes vidékeken, különösen a harmadrendű képződésen (Tertiärformation) jő elő; a görvéljkór ellenben a nedves fövenyes és agyagos, különösen az eredeti s átmeneti hegytalapzaton (Uebergangsgebirgsboden) honiilő. Escherich továbbá azt állítja , hogy az aszkór (phthisis) görvélybántalomnál s gümőkórnál egészen különböző lefolyású. Albers bonni tanár is, azt tartja, hogy ez úgy van, de azon állitást , hogy a vágtató aszkór (gallopirende Schwindsucht) főleg a tüdők görvélyes bántalmán alapúi, egyátalában helybe nem hagyhatja. — (Canstatt Jahresbericht. 2-tes Heft 1843.)