Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)
2. szám
29 — Giimökóros méhkürt (tuba Fallopii). Cruveilhier kórbonczfana 39-dik füzetében egy gümőkóros méhkürtöt ir s rajzol le. Ezen méhkürt tetemesen megdagadt , szine olly fehéres mint a gümőállományé , s ha a méh felé nyomatik, fehér sűi ü anyag ürül ki belőle. A bal méhkürt egészen bezárult. A méhüregbeni takonyhártya több redőket mutat. Eddigelé a méhkürtnek csak két, nyilvános jelenetekkel föllépő betegsége iameretes t. i. a viz- és gümőkór; mind kettő sajátságos kiürülések által jellemeztetik. Albers a méhkürt gümőanyaggali megtelését, s falainak egykorú elfajulását , többször látta , mint akármelly más betegségét ezen életműnek ; különös jelenetek , mellyek ezen bántalomra vonatkoztak volna , nem mutatkoztak. Cruveilhier megemlíti itt ezen létszer (orgánum) hurutos gyuladását is. — (Canstatt Jahrbücher. 2-les Heft 1813). T. Irodalom. Die Syphiliden oder venerischen Krankheiten der Haut , mit einer Einleitung über die Syphilis im Allgemeinen deren Ursprung , Natur n. s. w. von A. CaZenave. Prof. der med. Facultät zu Paris , Arzt an dem Hospitale zu St. Louis und Mitglied mehrerer gelehrten Gesellschaften. Frei nach dem Französischen bearbeitet , und mit einem Atlas sorgfältig lithograph irter und colorirter Copien , versehen von Pr . Dr. TV. Walther und Dr. C. Streubel , Leipzig 1844. Verlag v. Gebhardt et Reinland. 8-vo XVI. 348 1. A párisi St. Louis nevezetű kórháznak, mellyben800 — 1000 bőrbetegségben sínylődő talál menedéket s naponként mintegy 3ÜÜ ambulans bőrbeteg részesül orvosi rendeletben, Biet és Alibert európai hirtnevet szerzettenek; s e dicső eldődök mostani jeles utódai Cazenave , Gibert, Lugol, Emery stb. e hirnév körül ernyedetlenül őrködnek, megóvandókazt a feledékenység homályától. Teszik pedig azt a bikeres orvos-
